EBRD: "ellenálló" tagjelöltek
A rendszerváltás kezdete óta a második legjobb évét zárta tavaly a növekedés szempontjából a közép- és kelet-európai térség gazdasága. A 4,3 százalékos növekedési ütem 2001-ben mindössze 1,2 százalékponttal maradt el a megelőző év szintjétől, miközben a világgazdaság egészének 2,5 százalékos bővülése 1993 óta nem tapasztalt lassulást jelzett.
Az EBRD szerint ráadásul a közép-európai és a balti térség növekedési ütemének mérséklődése egyedül Lengyelország számlájára írható, ahol a ráta 4-ről 1,1 százalékra esett. Az idén Magyarországon 4 százalékos GDP-bővülésre lehet számítani - vélik a londoni elemzők.
Az ázsiai és latin-amerikai feltörekvő piacokkal ellentétben a közép- és kelet-európai országokban jelentősen nagyobb mértékű volt a nettó magántőke-beáramlás 2001-ben, mint 2000-ben - emeli ki az EBRD, hozzátéve: a külföldi befektetők szemében a fő vonzerőt az uniós csatlakozás javuló kilátásai jelentették.
A tanulmány kiemeli, hogy nem teljesültek azok a várakozások, amelyek szerint az EU növekedési ütemének csökkenése közel azonos mértékben visszavetné a régió teljesítményét. Ennek hátterében az EBRD szakértői az erős belföldi fogyasztói és beruházási keresletet, valamint részben a jelentős mértékű külföldi működőtőke-beáramlás által hajtott termelékenységjavulást látják.
Az EBRD 2002-re a térség egészét tekintve az előző évinél alacsonyabb, 3,3 százalékos növekedési ütemet jósol. Előrejelzése szerint azonban az átlag jelentős mértékű különbségeket fed majd: a közép-európai és a balti országok várhatóan képesek lesznek a magasabb ráták fenntartására. Lengyelország, ha lassan is, de kikászálódhat jelenlegi nehézségeiből, míg másutt a bank 3-5 százalékos bővülésre számít.
Az EBRD elemzői rámutatnak, hogy bár a külföldi magántőke legnagyobb része még mindig a közép-európai és a balti országokba irányul, a térségen belül a tavalyi évhez képest növelte részesedését a délkelet-európai régió és a szovjet utódállamok. A működőtőkét tekintve az összességében 26,7 milliárd dolláros nettó beáramlás kétharmada irányult a közép-európai és a balti országokba.
A szűkebb régión belül a külföldi működőtőke 60 százalékát tavaly Cseh-, Magyar-, Lengyelország és Szlovákia vette föl, elsősorban a nagyszabású privatizációs ügyletek révén. A jelentés Szlovákiát emeli ki, mint ahol a magánosítás felgyorsulása nyomán a legjelentősebb emelkedés volt megfigyelhető a működőtőke-beáramlás terén, ami tavaly elérte a kétmilliárd dollárt. Az EBRD megemlíti egyúttal, hogy Magyarország zöldmezős beruházások formájában is számottevő mértékben jutott külföldi működőtőkéhez.
A tanulmány hangsúlyozza azonban, hogy az egy főre jutó magántőke-beáramlás a közép- és kelet-európai térségben még mindig alatta marad a fejlődés hasonló szakaszában lévő országok szintjének. Ennek legfőbb okaként a jelentés a kedvezőtlen befektetési környezetet említi.
Beöthy Ákos
