Értéksablon az állami földekre
Megyénként, a kisebb térségek közötti minőségi különbségek mellőzésével határozza meg a termőföldek egy aranykoronára jutó "normatív jövedelmét" az a kormányrendelet, amely napokon belül lép hatályba - értesült a Világgazdaság. E mutatószámokat kell felhasználnia a Magyar Nemzeti Földalap (MNFA) Kht.-nak ahhoz, hogy az állami tulajdonú földek versenytárgyalásos eladásához a forgalmi értéket meghatározza. Az illetékes tárcák szakértői kérdésünkre nem tudtak felvilágosítást adni arról, mi indokolta a földek megyénkénti kategorizálását, amikor azok értéke sokszor egy-egy falu határában is jelentősen eltér.
Emellett a rendelet túlságosan nagy, esetenként 1,5-2-szeres jövedelmi különbséget állapít meg egyes megyék között. Információnk szerint a meglepetésszerű rendeletalkotásban sem az FVM, sem az IM, sem a MeH szakértői nem vettek részt, mivel azt a miniszterelnök mellett "inkognitóban" működő földbizottság készítette elő.
Az új szabályozás a földek normatív jövedelmét az étkezési búza meghatározott mennyiségéhez viszonyítja. E szerint országos átlagban az idén egy aranykoronára 30,2 kilogramm búzányi jövedelem jut. Megyénként azonban nagyok a hivatalos különbségek, mivel például Szabolcsban 13,8 kiló búzát, Tolnában 40,1-et jövedelmez egy aranykorona. Nem ismeretes, hogy a viszonyszámokat milyen metódus alapján kapták meg. A rendelet azt közli csupán, hogy a búza árát az értékbecslést megelőző három év határidős tőzsdei átlagára adja meg. Nincs részletezve viszont, pontosan mely határidőket kell figyelembe venni. A rendeletalkotók segítségképpen 2002-re 25 forintos kilónkénti búzaárat állapítottak meg, amit meg kell szorozni az egy hektárra jutó aranykoronák számával és a normatív jövedelmi mutatóval. Hasonlóan homályosak az előírások a haszonbérlettel terhelt állami földek ármeghatározásánál is, ahol a bérlet értékét a kincstárjegyhozamokhoz kötött diszkontkamatláb alapján kellene kiszámítani. Nincs útmutató azonban arra, mely kincstárjegyeket kell figyelembe venni.
"Indokolt esetben" ugyanakkor a szabályozás lehetővé tenné, hogy a földalap a forgalmi értéket igazságügyi ingatlanforgalmi szakvélemény alapján határozza meg - tudtuk meg. Szakértők szerint az új előírások ettől függetlenül is megmagyarázhatatlan sablont húznak a földekre, és nem veszik figyelembe a megyéken belüli minőségi különbségeket. Mivel az állam tevékenysége a piaci földárakra alapvetően kihatna, az értékmeghatározási módszer több helyütt kifejezetten káros lenne a földforgalmi viszonyokra. Ezért a szabályozás sürgős megjelentetését csak az magyarázhatja, hogy az állami földeket gyorsan, látszólagos értékmeghatározással el lehessen adni - állítják szakértők.
Időközben tegnap hat agrár-érdekképviselet bejelentette, hogy az Alkotmánybíróságtól (Ab) kéri a földek értékesítéséről szóló, május elején hozott kormányhatározat megsemmisítését.
Megítélésük szerint ugyanis az Orbán-kabinet elképzelései ütköznek a jogállamisági, a piacgazdasági és a tulajdonformák egyenlőségét biztosító elvekkel, illetve nem tartalmazzák a diszkriminációellenes biztosítékokat. A szervezetek közölték azt is, hogy alkotmányossági kifogással élnek az MNFA részletes versenytárgyalási földszabályzata ellen, amelyet kedden írt alá Vonza András agrárminiszter.
Ugyancsak az Ab-hez fordul és "földvédelmi mozgalmat" indít a több más agrár-érdekképviseletet tömörítő Magyar Mező- és Erdőgazdasági Tanács (Maét), amelyben az Orbán-kormányhoz kötődő gazdaköri szervezet bír döntő befolyással. A Maét azonban arról kívánja tájékoztatni az
Ab-t, miért tartja törvényesnek az állami földeladást. Ágazati szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy a taláros testület nem szorul semmiféle magyarázatra. Időközben az FVM beje-lentette, hogy tegnaptól ingyenesen hívható, úgynevezett zöld számot üzemeltet azok számára, akik az állami földek értékesítéséről érdeklődnek. Mint ismert, az agrártárca tavaly egyszer már működtetett egy zöld számot a zsebszerződéses földek állami felvásárlása kapcsán, de a tranzakció meglehetősen gyenge eredményt hozott.
Hazafi László
