FATF-ellenőrzés Magyarországon
A kétnapos munkalátogatás tapasztalatai alapján a FATF - az OECD pénzmosás elleni munkacsoportja - szakemberei jelentést készítenek a pénzmosás ellen az elmúlt egy évben hozott hazai intézkedésekről, illetve ezek végrehajtásának eredményeiről. Különös jelentőséget adhat a felmérésnek, hogy a FATF június 20-án, Párizsban megrendezendő éves közgyűlésén erre támaszkodva hozhat döntést arról, leveszi-e Magyarországot a pénzmosással szembeni fellépésben együtt nem működő országok listájáról - fejtette ki lapunknak Balogh László. A pénzmosás elleni fellépés koordinálásáért felelős kormánybiztos elmondta: a FATF szakemberei hétfőn és kedden folytattak széles körű konzultációkat több magyar intézményben.
A Pénzügyminisztérium, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az Igazságügyi Minisztérium, az ORFK, az ügyészi szervezet, a Magyar Bankszövetség és több piaci szereplő képviselőivel folytattak megbeszéléseket.
Az anonim betétekkel összefüggő szigorítások és ezek végrehajtása, így a betétek nevesítése szerepelt a szervezet szakemberei figyelmének középpontjában - mondta Balogh László. A tavaly novemberi jogszabályváltozás életbelépésével párhuzamosan Magyarországon közel 450 milliárd forint értékű anonim betétek nevesítése kezdődött meg, a tulajdonosok jelentkezési ütemének megfelelően. A mintegy 5,2 millió anonim betétből az idei év első két hónapjában 730 ezret alakítottak át névre szólóvá, amelyek együttes értéke meghaladja a 158 milliárd forintot. Ezen belül elsősorban a nagyobb értékű betétek nevesítése kezdődött meg. Eszerint míg a nevesített betétek átlagos értéke 218 ezer forint, addig a még meglévő anonim betétkönyvek átlagos értéke mintegy 65 ezer forint. A kétmillió forint feletti értékűek szám szerint az összes betét kevesebb mint egy százalékát teszik ki.
A FATF tavaly júniusban sorolta Magyarországot az együtt nem működő államok közé. A szervezet ugyan elismerte a pénzügyi szektor feletti felügyelettel kapcsolatos, valamint az azonosítási követelmények és a gyanús tranzakciók jelentése terén addig elért eredményeket, de az anonim betétkönyvek miatt megfogalmazott kifogások ennél erősebbnek bizonyultak (VG, 2001. június 25). A feketelistára kerülés az ország megítélésének kedvezőtlen irányú befolyásolása mellett a gyakorlatban is számos kellemetlen következménynyel járt. Így az Európai Unió bankföderációjának novemberi ülésén több nyugat-európai ország képviselője arról számolt be, hogy biztonsági okokból olyan intézkedéseket terveznek, amelyek értelmében minden olyan tranzakciót be kellene jelenteni a nemzeti hatóságaiknál, amelyek összefüggésbe hozhatók a FATF feketelistáján szereplő országokkal. Több állam pedig a jogszabályok most is lehetőséget biztosítanak a pénzügyi tranzakciók felfüggesztésére, amennyiben valamelyik fél a FATF feketelistáján szereplő ország állampolgára, vagy - cég esetén - ott van bejegyezve.
Németh I. Gergely
