Főtisztviselők "átszabása"
Az egyaránt kétharmados - azaz ellenzéki támogatást igénylő - médiatörvény és a házszabály módosítása is szerepel az MSZP nyári "jogalkotási tervében", ám ezek bármelyikének meghiúsulása nem érinti érdemben a száznapos intézkedéscsomagban ígértek végrehajtását. A tervezett törvénymódosítások alapvetően ezen vállalásokhoz igazodnak, így szükség lesz a költségvetési törvény több ponton való módosítására, a közalkalmazotti bértábla, a munka törvénykönyve, a családok támogatásáról szóló jogszabály, a nyugdíj-, a nemzeti földalapról szóló törvény megváltoztatására. Szeretnék "átszabni" a kormányzati főtisztviselőkre vonatkozóan nemrég hatályba lépett rendelkezéseket is.
Mint egy leendő kormánytag lapunknak fogalmazott: "tisztességesebbé kell tenni a rendszert, nem engedhető meg, hogy a magyar gyakorlattól ennyire eltérő, szinte érinthetetlenséget biztosító védettséget élvezzenek egyes tisztviselők".
A javaslatok nagyobb része nem kormány-előterjesztésként, hanem képviselői önálló indítványként kerül majd a t. Ház elé. Ennek oka az, hogy a parlament már május 15-től teljes hatáskörrel működik, míg a kormány csak legalább egy-másfél héttel később kezdheti meg munkáját.
A két kétharmados ügyben a szocialisták egyeztetést kezdeményeznek az ellenzéki pártokkal. A médiatörvény módosítására a száznapos program szempontjából azért van szükség, mert e jogszabály rendelkezik az eltörölni ígért tv-előfizetési díjról, de ezenfelül a már hosszabb ideje húzódó, a jogharmonizáció miatt szükséges módosításokat is beterjesztenék. Amennyiben az ellenzék nem támogatja a tv-díj megszüntetését, úgy a szocialisták arra készülnek, hogy annak mértékét a költségvetési törvényben egy forintra csökkentik, ilyen mértékű adótartozást pedig az APEH nem hajt be. A jogharmonizációs célú módosításról már a Fidesz javaslata idején sem volt szakmai vita, annak meghiúsulása kizárólag a csonka kuratóriumok miatti politikai helyzetre volt visszavezethető - így az MSZP várakozásai szerint most minden oldal támogatja majd a javaslatot. Ugyancsak kétharmados többséget igényel a házszabály módosítása, erre az MSZP-nek kész javaslata van, egyebek között az Alkotmánybíróság korábbi döntései alapján annullált passzusok pótlására, ám megint csak igaz az: ha nincs is konszenzus, a száznapos csomagban vállalt hetenkénti ülésezés visszaállítása enélkül is megvalósul. Az MSZP-s ígéretcsomag mellett azonnal megvalósul az egyik SZDSZ-es vállalás is: a felek tegnap megállapodtak abban, hogy a közszférában 97 500 forintra emelik a diplomások minimálbérét.
A t. Ház a tervek szerint a fentiek miatt július közepéig ülésezik, ez a június 15-ig tartó rendes időszakon túl rendkívüli ülés összehívását feltételezi. Információink szerint az MSZP-s képviselőket már tájékoztatták arról, hogy szabadságukat július 15. és augusztus 15. közé tervezzék. Azt még nem tudni, hogy az új parlament ülésezési rendjében hányszor szerepelnek majd a döntéshozatalok, az tény ugyanis, a szocialisták vizsgálják annak lehetőségét: megoldható-e, hogy ne legyen minden plenáris héten szavazás.
Tegnap újabb fordulót tartottak a koalíciós "csúcstárgyalásokon". A résztvevők azt állították, bár az új kormány május végéig megalakul, továbbra sem esett szó személyi kérdésekről és a tárcák elosztásáról. Medgyessy Péter és Kuncze Gábor egyaránt kiemelte: az Orbán-kormány jelenlegi viselkedése nem felel meg az európai normáknak, és káros az ország számára. Újból megerősítették, hogy szeptember 1-jétől harminc százalékkal emelkedik a felsőoktatásban tanulók ösztöndíja, legkésőbb az első őszi hónapig a nyugdíjasok megkapják kiegészítő folyósításként a fejenként átlagosan tizenkilencezer forint körüli egyszeri jutattást, augusztusban dupla családi pótlékot folyósítanak, szeptember elsejével a pedagógusok, október elsejével más közalkalmazottak bére emelkedik ötven százalékkal.
Munkatársainktól
