BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Pereket indíthatnak a mai bérlők

Pereket indítanak a várható károkozás miatt az állami termőföldek jelenlegi bérlői a Magyar Nemzeti Földalap (MNFA) Kht. ellen, ha a szervezet eladja a területeket, tudtuk meg. A most tervezett földértékesítés után egyes bérlőknél már az idén, másoknál pedig a későbbiekben felszámolási eljárások kezdődhetnek, ha az eddigi területeket elvesztik, illetve a művelés bizonytalanná válik.

Pereket indítanak a várható károkozás miatt az állami termőföldek jelenlegi bérlői a Magyar Nemzeti Földalap Kht. ellen, ha a szervezet eladja a területeket - közölte lapunkkal Gergely Sándor, az Állami Földet Bérlők Országos Szövetségének (ÁFOSZ) elnöke. A szövetség a kormány földprivatizációs elképzelései miatt a jövő hétre rendkívüli közgyűlést hívott össze.

Gergely tájékoztatása szerint az ÁFOSZ tagságába tartozó cégek az MNFA-hoz került mintegy 450 ezer hektár termőföldből 150 ezret bérelnek. (Más forrásból úgy tudjuk, hasonló nagyságú területet művelnek az állami tulajdonú agrártársaságok, és jelentős a külföldi bérlet aránya is.) Gergely közölte: a most tervezett földértékesítés után egyes bérlőknél már az idén, másoknál pedig a későbbiekben felszámolási eljárások kezdődhetnek, ha az eddigi területeket elvesztik, illetve a művelés bizonytalanná válik. Ennek nyomán a bérlő cégek, vállalkozások eszközértéke 30-35 milliárd forinttal leértékelődhet, ami megalapozhatja az MNFA elleni kártérítési pereket.

A szövetségi tagok ma az egykori állami gazdaságok vagyonának egy részével gazdálkodnak, amelyet az Antall-kormány idején versenytárgyaláson vásároltak meg. A privatizált eszközök működtetéséhez az állammal földhaszonbérleti szerződéseket kötöttek, amelyek nagy részét 1999-ben tíz évre (vagyis 2009-ig) meghosszabbították szigorú kötelezettségvállalások mellett. Az ezt megelőző megállapodásokban az szerepelt, hogy a szerződések megszűnnek, ha a földeket az állam eladja. Akik tehát a megállapodásokat 1999-ben nem újították meg, földbérleti lehetőségeiket a most tervezett földértékesítés után azonnal elveszítenék. A többieknél pedig az eladások miatti feszültség hosszabb távon lehetetleníthetné el a művelést. Ez Gergely szerint komoly gondokat okozhatna a hazai vetőmag- és tejtermelésben is.

Az ÁFOSZ kifogásolja, hogy az Orbán-kormány által kiválasztott 12, nemrég privatizált volt állami agrárcég tulajdonosai a vásárlásnál és a földhasználatban is indokolatlan előnyökhöz jutott. Ezért a szövetség egyenlő elbírálást követel tagjai számára. Időközben több agrár-érdekképviselet is az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy a testület viszszamenőleges hatállyal semmisítse meg az állami földek eladásáról hozott közelmúltbeli kormányhatározatot. Az a múlt heti bejelentés óta nem derült ki, hogy a kormány az akciót pontosan mikor és milyen feltételekkel kívánja végrehajtani. Az agrártárcánál érdeklődésünkre azt közölték, hogy az ügyben Sebestyén Róbert, az MNFA ügyvezető igazgatója nyilatkozhat. Őt azonban lapunk tegnap sem tudta elérni. (HL)

Munkatársunktól

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.