Rejtélyes az új földképlet

Közgazdasági szempontból értelmezhetetlennek tartják szakértők azt a képletet, amellyel a Magyar Nemzeti Földalap (MNFA) Kht.-nak meg kellene határoznia az értékesítésre váró állami termőföldek forgalmi értékét a kilátásba helyezett versenytárgyalá-sok megtartásához.

A számítási módszert az a meglepetésszerűen nyilvánosságra hozott közelmúltbeli kormányrendelet tartalmazza, amelyet a miniszterelnök mellett működő földbizottság készített elő az illetékes tárcák helyett. Nem hivatalos információink szerint a metódust az FVM-hez tartozó Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) szakértői is hibásnak ítélik.

Mint ismert, a kormányrendelet eleve visszatetszést keltett azzal, hogy az állami földek egy aranykoronára (AK) jutó normatív jövedelmét (nj) sematikus módon, megyék szerint határozta meg (VG, 2002. május 9.). A sablonos besorolás nyomán szakértők szerint 1,5-2-szeres, indokolatlan AK-kénti jövedelmezőségi különbségek adódtak egyes területek között pusztán azért, mert más megyékben helyezkednek el.

Az új jogszabály értelmében a földek forgalmi értékét az étkezési búzában kifejezett nj, a hektáronkénti AK-mennyiség és az egy kiló búza árának megfelelő öszszeg szorzataként kell meghatározni, amelyet osztani kell a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. tőkésítési kamatlábával. Utóbbi a kormány rendelete szerint az idén 8 százalék, egy kiló búza ára pedig 25 forint lesz. A kabinet ugyancsak megadja az állami földek országos átlagos jövedelmét, amelyet aranykoronánként 30,2 kilogramm búzában (illetve annak árában) állapít meg. Így egy átlagos minőségű, 20 AK-s állami föld hektáronként 187 500, egy gyenge (10 AK-s) 93 750, egy jó minőségű (30 AK-s) pedig 281 250 forintba kerülne közepes jövedelmezőség mellett.

Ma már ugyanakkor a 20 AK-s, átlagos minőségű területek hektáronkénti árai is 200-300 ezer forint között mozognak, ráadásul a kiszámított forgalmi értéket a kormány képlete szerint a haszonbérlet "árával" is csökkenteni kell - vélik szakértők. Az MNFA-nál lévő, mintegy 450 ezer hektárnyi föld zömét ugyanis bérleti szerződésekkel korábban lekötötték az eddigi vagyonkezelők (az ÁPV és a KVI). Az új tulajdonosok a földek jelentős részéhez addig nem férhetnek hozzá, amíg a megállapodások le nem járnak, vagyis a korlátozások az eladásra kínált föld értékét mérséklik. (Korábbi értesüléseink szerint pillanatnyilag alig 4 ezer hektárnyi állami terület szabad, azaz mentes a haszonbérleti szerződésektől.)

Szakértők szerint további nehézséget okoz, hogy a "valós" bérleti értéket (bé) a kormányrendelet alapján lehetetlen kiszámítani, mivel a képlet hibás. Egyes kalkulációkban a behelyettesítések végeredményeként esetenként az államnak kellene "fizetnie" az adásvételkor. Egy másik értelmezés szerint ugyanakkor a bé-re irreálisan alacsony, 4-8 ezer forintos hektáronkénti összeg adódna. Ez ráadásul annál kisebb lenne, minél hosszabb a bérleti idő. Így pedig a kalkuláció végképp értelmezhetetlenné válna, hiszen a föld - ellentétben a valóságos viszonyokkal - akkor lenne értékesebb, ha a haszonbérleti szerződések minél később járnának le.

Reális bérleti érték címén a hektáronkénti földárakat legalább 30-40 ezer forinttal kellene csökkenteni, ami után viszont az állami területek ára rendkívül alacsony, sok esetben 100 ezer forint alatti, illetve ahhoz közeli lenne - vélte Horváth Gábor, a legnagyobb agrár-érdekképviselet, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. Hozzátette: a szervezet szerint ez is arra utalna, hogy az eddigi kormány a területeket minél alacsonyabb áron, általa kiválasztott vevőkörnek akarta eladni. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a nagy táblákban lévő állami földek azért is jelentenének előnyös vételt, mert a birtokkoncentrációhoz szükséges többletkiadások itt nem terhelnék az új tulajdonosokat.

Hazafi László