Többlet a márciusi mérlegben

Márciusban - a piaci várakozásokat jócskán meghazudtolva - 32 millió eurós többletel zárt a folyó fizetési mérleg. A piac korábban az első két hónap trendjének folytatódására, vagyis jelentős, mintegy 200 milliós eurós deficitre számított.

Az első negyedév hiánya azonban még így is több mint kétszerese a tavalyi időarányosnak. A részletes adatokból az is kiderül, hogy - miként az első két hónapban is - az árumérleg alakulása felelős a várakozásoktól eltérő folyó egyenlegért. Márciusban ugyanis az éves importdinamika kisebb volt, mint az export növekedési üteme, ellentétben a január-februári időszakkal, amikor a behozatal nőtt gyorsabban.

Mivel a folyó mérleg hiányának növekedése a márciusi kedvező adattal együtt is nyilvánvaló, az elemzők kitartanak korábbi előrejelzéseik mellett, kétmilliárd euró körüli éves hiányt valószínűsítve. Ez ugyan jelentős növekedés a 2001. évi 1,2 milliárd eurós deficithez képest, azonban még mindig csupán a GDP 3 százalékára rúgna. A közgazdászok többnyire 6-7 százalékos GDP-arányos hiányt tartanak aggasztó méretűnek. (Magyarországon a negatív rekord az 1994-es 9 százaléknyi deficit volt, azóta meg sem közelítette ezt a mértéket.)

A mostani adatok ismeretében kijelenthető, hogy az első negyedévben - bár a romlás jelentősnek mondható - nem olyan nagy a deficitnövekedés, mint amilyennek azt a január-februári adatokból gondolni lehetett. Valószínű, hogy a néhány nagyobb importtétel könyvelésének márciusról februárra történő "előrecsúszása" is hozzájárult a magas hiányhoz, amely aztán a harmadik hónap kedvezőbb egyenlegének kialakításához is hozzájárult. A kereskedelmi mérleg szaldójának erős ingadozása amúgy is jellemző a folyó mérlegre, elsősorban a vállalati importkészlet-feltöltések ciklikussága miatt - mondja Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője.

Említést érdemel az is, hogy az első negyedév adataiból úgy tűnik, a szolgáltatások - ezen belül is különösen az idegenforgalom - a várakozásokhoz és a tavalyi teljesítményhez képest visszafogott eredményt mutatnak - hívja fel a figyelmet Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Ez a folyamat valószínűleg az egész évre jellemző lesz, a gyorsuló belföldi fogyasztás következtében megélénkülő kiutazások, illetve a gyenge világpiaci teljesítmény eredményeképpen elmaradó turisztikai bevételek miatt, véli a szakértő.

A jelenleg elképzelt forgatókönyv szerint a világgazdasági konjunktúra erősödése következtében a hazai vállalatok beruházásba, illetve készletfeltöltésbe kezdenek majd, ami növeli a folyó mérleg hiányát. Ezután a bővülő exportkereslet következtében megugró kiviteli dinamika javítja a külső egyensúlyt. Ezt a ciklust látszólag az első három hónapban követte a folyó mérleg, az elemzők mégis egyértelműen állítják, hogy "ez még nem az volt". Mind a kivitel, mind pedig az importdinamika rendkívül alacsony volt az első negyedévben, nincs ok tehát azt feltételezni, hogy az ipari vállalatok már a nagyobb kivitelre készültek fel, illetve kezdték el azt - mondja Békés Gábor, a Lehman Brothers elemzője. Sokkal valószínűbb, hogy a magas bérkiáramlás következtében gyorsan bővülő lakossági fogyasztás felelős a hiánynövekedésért.

Ennek a feltételezésnek nem mond ellent az sem, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint az áruexport enyhén növekedett az első három hónap folyamán, miközben az import inkább stagnált. Ez a folyamat ugyanis túlságosan lassú ahhoz, hogy a fellendülés jeleként lehetne értékelni. A konjunktúra javulását a harmadik negyedévre várja Nagy Márton, bízva abban, hogy ekkorra megjelenik a nagyobb exportkereslet hazánkban.

Az elemző arra is felhívja a figyelmet: a mostani folyóhiány-növekedés nem egyedülálló jelenség, az expanzív gazdaságpolitika és a világgazdasági környezet Lengyel- és Csehországban is hasonló helyzetet teremtett. Jelenleg mindhárom nagy gazdasági szektor, a lakosság, a költségvetés és a vállalati szektor is romló mérleget mutat, ami egyszerre vezet a hiány növekedéséhez.

Madár István