Ügyrendi ügyekben vizsgálódnak
Munkacsoportot hozott létre az MSZP frakciója az ügyrendi bizottság által az előző ciklusban hozott, a házszabályt értelmező állásfoglalások áttekintésére. A szocialisták álláspontja szerint a négy év alatt született 36 általános érvényű (és a részben ezekhez kötődő 47 eseti jellegű) állásfoglalás közül jó néhány elfogadhatatlan. Úgy látják, a fideszes Salamon László vezette testület gyakran nem értelmezte, hanem a kormánytöbbség szavazataival felülírta az egyébként kétharmados házszabályt. A szocialista frakció hétfői alakuló ülésén megbízott három képviselő - Tóth András, Csiha Judit és Avarkeszi Dezső - a jövő héten ül össze megvitatni a kérdést. Tóth András lapunknak hangsúlyozta: a parlamenti munka megkezdését, az Országgyűlés működését nem akadályozzák a korábbi - és az MSZP által rendre vitatott - döntések, így elképzelhető, hogy a biztosra vehető módosításokat csak ősszel hajtják végre.
A felülvizsgálattal párhuzamosan az MSZP kezdeményezi a házszabály módosítását is, ám ehhez meg kell szereznie az ellenzéki Fidesz és MDF támogatását is. Ha megvan a készség a konszenzusra - mondta Tóth András -, a módosításokat követően számos korábbi állásfoglalás szinte automatikusan érvényét veszti, hiszen azok a jelenlegi normaszövegre vonatkoznak. A korrekciókhoz kiinduló alap lehet az MSZP-frakció által már korábban, képviselői önálló indítványként benyújtott javaslat, amelyet azonban akkor napirendre sem vett a jobboldali kormánytöbbség. Ez rendezné az Alkotmánybíróság korábbi döntései nyomán már régóta nyitott - a frakcióalakítással és a független képviselők bizottsági helyével kapcsolatos - kérdéseket, de teljesen új rendszert vezetne be a vizsgálóbizottsági kezdeményezések vonatkozásában is. Ha az derül ki, hogy a módosításra nincs esély, úgy az új összetételű ügyrendi bizottság - akár megkeresés alapján, akár magától - áttekintheti a korábbi állásfoglalásokat, és új döntést hozhat róluk.
A szocialisták az előző ciklusban tíz, általános érvényű ügyrendi állásfoglalást támadtak meg a plénum előtt, kérve, hogy a testületi döntésről szavazzon a parlament - a kormánytöbbség azonban mindkét fórumon érvényesült. Várható, hogy ezek mindegyikét "felülírják" valamilyen formában. A leghevesebb, az egész cikluson átívelő viták a hetenkénti ülésezésre vonatkozó passzus, valamint a vizsgálóbizottságok létrehozásával kapcsolatos előírások értelmezését kísérték - de emlékezetes a rendkívüli ülés összehívásának "eltolását" lehetővé tevő vagy a plénum előtt feltehető kérdések körének szűkítésére lehetőséget adó döntés is. (DG-TE)
Munkatársainktól
