Házi feladatok a jelölteknek

A bizottság tegnap ismertette jelentését a tagjelölteknél zajló jogharmonizáció és intézményépítés állásáról. A június 21-22-i sevillai EU-csúcsra szánt papírt a bizottság a tagállamok felkérésére készítette annak áttekintésére, hol tartanak a tagjelöltek, és mely területeken vannak még kiemelt teendők. A legproblematikusabb kérdéseknél - mint az igazságszolgáltatás, a korrupció elleni küzdelem, a kisebbségi jogok védelme, vagy a határellenőrzés és a menekültek s bevándorlók kezelése - Magyarországot is a további figyelmet igénylő jelöltek sorában említik. Hazánk egy csoportban van azon országokkal, amelyeknél felemlegették az őrizetbe vétel, a rendőri túlkapások s a romaprogramok végrehajtása kapcsán létező hiányosságokat.

Verheugen úgy vélte ugyanakkor, hogy a csatlakozásra érett jelöltek komoly fejlődésen mentek keresztül a közelmúltban, és hogy megfelelésük az EU-joganyag átvételében akár jobb is lehet a jelenlegi tagországok átlagánál.

A bővítési folyamat egészét érintve visszautasította, hogy a tárgyalások tempója lassult volna. Utalt arra, hogy a soros spanyol EU-elnökség alatt is tartani tudták a tervezett menetrendet, így minden érzékeny téma érdemi tárgyalása megkezdődött. Cáfolta, hogy a tárgyalás csak forma szerint haladna jól, ám maguk az EU-álláspontok egyelőre kerülik a legkritikusabb kérdéseket. Példaként utalt a költségvetési fejezetre, ahol szerinte adott az egyetértés, hogy az új tagok nem kerülhetnek hátrányosabb költségvetési helyzetbe - csupán a mikéntről folyik még vita. Hozzátette: az kezdettől fogva előre látható volt, hogy konkrét számösszegeket érintő kérdésekben csak a végső szakaszban várható egyezség.

Brüsszeli magyar sajtókörökben feltűnést keltett, hogy a közzétett anyag kész tényként kezelte: Magyarországgal nyitva van (az ideiglenesen már lezárt) tőkeáramlási fejezet. Verhuegen elismerte, hogy itt a földvásárlási feltételek módosításának magyar igénye húzódik a háttérben, ám szerinte ez "csak technikai és nem politikai" probléma.

Verheugen utalt arra is, hogy fontos változások is észlelhetők az "európai politikai klímában", midőn szélsőséges erők pozíciójuk javítására a globalizáció, az integráció és a bevándorlás témájából igyekeznek tőkét kovácsolni. Hangsúlyozta: fontos annak megértetése, hogy a bővítés nem a probléma, hanem a megoldás része. Arra a kérdésre, mi történik a bővítéssel, ha az ír népszavazás másodszor is leszavazza a nizzai szerződést, a biztos válaszában kifejtette: olyan súlyos problémaként jelenne ez meg, amire egyelőre nem tudja a választ. Annyi bizonyos, hogy jogi kibúvót kétszer elutasított szerződés alkalmazására nem lehet majd találni - tette hozzá, mondván, "a válasz Írországban van".

Fóris György - Brüsszel