Közel a megoldás versenyügyben?

A társasági adótörvénnyel kapcsolatban Balázs Péter kifejtette, hogy a kérdést már rég meg kellett volna oldani, mivel Magyarországon kívül a többi tagjelölt ezt már megtette. Véleménye szerint arról van szó, hogy a magyar rendszerről át kell térni a közösségire, de fontos, hogy a nálunk korábban befektetők "jó érzése megmaradjon". Véleménye szerint a cseh és a lengyel tapasztalatok azt mutatják, hogy a társasági adótörvény módosításakor nem kell tartani az ország tőkevonzási képességének csökkenésétől. Megjegyzéseiből kitűnt, hogy kormányzati körökben már folynak az előkészületek a szükséges jogharmonizációs lépések megtételére.

A Külügyminisztérium integrációs államtitkára kritikával illette a SAPARD-pénzek felhasználásában mutatkozó késlekedést, mint mondta, már az első leltár súlyos hiányokat tárt fel, több intézményi kérdésekben lemaradás mutatkozik, számos olyan dolog van, amit már több éve meg kellett volna tenni. Mint elmondta, kétpontos jegyzőkönyvet írtak alá Németh Imre agrárminiszterrel arról, hogy mit kell tenni a lemaradás pótlására.

A fejezet-újranyitásokkal kapcsolatban elmondta: ehhez az kell, hogy a két fél álláspontja egy adott kérdéskörben különböző legyen. Azonban ha egy módosító javaslattal szemben az unió nem tesz ellenvetést, nem is kell újranyitni az adott fejezetet - bár mint hozzátette, adott esetben ettől sem kell tartani. A csatlakozás további menetrendje kapcsán kifejtette: nagy csoda lenne, ha a sevillai csúcstalálkozóig kialakulna a közös uniós álláspont az agrárfinanszírozás kérdésében. A második félévi dán elnökséget viszont "ígéretesnek" minősítette, s mint említette, októberben az Európai Bizottság már egy ötéves összefoglalót ad az egyes tagjelöltek felkészültségéről, melynek végén ott lesz az ítélet, hogy az adott ország alkalmas-e a tagságra. Mint hozzátette, ez még nem biztosíték, hogy fel is veszik, de remélhetően legkésőbb a decemberi koppenhágai csúcstalálkozón az unió már konkrétan megnevezi, mely államokkal bővül majd.

LAMBERT GÁBOR