A csatlakozási tárgyalások költségvetési fejezetében az uniós álláspont annak garantálását tartalmazza, hogy a várhatóan 2004-ben belépő új tagok egyike sem kerülhet rosszabb nettó pénzügyi pozícióba a közös kasszával szemben, mint a belépést megelőzően volt. Pénzáramlási alapon Magyarország 2003-ban hozzávetőleg 300 millió euró közösségi támogatásra számíthat (a kötelezettségvállalások szintjén ez várhatóan csak 210-220 milliót jelent, de egyes korábbi kötelezettségvállalások ténylegesen jövőre esedékessé váló kifizetései megemelik az összeget). Kifizetési szinten 2004-ben lapunk számításai szerint 500 millió euró körüli EU-támogatás várható (kötelezettségvállalási szinten jóval több, mintegy 1,5 milliárd, de a tényleges pénzáramlás szempontjából a kifizetési szint a döntő), szemben a 2004-ben esedékes, hozzávetőleg egymilliárd eurós befizetési kötelezettséggel.

Visszatérítés nélkül tehát hazánk körülbelül 500 millió euró erejéig az EU-költségvetés nettó befizetője lenne 2004-ben (később az egyenleg javulhat, ahogy a 2004-re elszámolt kötelezettségvállalások mind nagyobb része alakul át tényleges kifizetéssé). A 2003-as plusz 300 milliós egyenleg eléréséhez tehát 2004-ben mintegy 800 millió eurós visszatérítésre lesz szükség lapunk hozzávetőleges számításai szerint. Csakhogy az Európai Bizottság a bővítés finanszírozásának tervezetében mindössze 3,2 milliárd eurót különített el e célra.

Mivel Csehország hazánkéhoz hasonló nagyságú visszatérítésre lesz jogosult, Szlovákia nagyjából a felére, Lengyelország pedig önmagában is kétmilliárd euró körüli összegre, valószínűsíthető, hogy a négy visegrádi országnak járó összeg együttesen eléri a tíz állam számára félretett keretet.

Az unió számára a legegyszerűbb megoldást a keret megnövelése jelentené, ehhez azonban egyelőre hiányzik a politikai akarat. Magyarország azt szeretné, ha nem kellene az első évben befizetési kötelezettségeinek száz százalékig eleget tennie, hiszen a hazánk számára esedékes uniós kifizetések is csak átmeneti időszak után érik majd el a 100 százalékot. Az álláspontok e témában egyelőre igen messze állnak egymástól, a megegyezésnek azonban valamilyen formában meg kell születnie decemberre ahhoz, hogy a csatlakozási tárgyalásokat a tervezett menetrendnek megfelelően még az idén le lehessen zárni.

Nyolc tagjelölt ország csütörtökön közös nyilatkozatban kérte fel az Európai Bizottságot arra, hogy változtassa meg az uniós büdzséhez való majdani hozzájárulásuk szabályait annak érdekében, hogy átmenetileg se járjanak rosszul a belépéssel. A magyar, cseh, lengyel, szlovák, szlovén, észt, lett és litván pénzügyminiszter által jegyzett dokumentum a Reuters szerint hangoztatja: jóllehet az unió ígéretet tett a nettó pénzügyi pozíciók megtartására a csatlakozást követő években, a belépők technikai és intézményi okok miatt nem lesznek képesek azonnal hozzájutni az őket megillető közösségi támogatások teljes összegéhez, így előfordulhat, hogy az első években nettó befizetők lesznek, ami nyilván nettó pozíciójuk romlását jelentené a korábbi évekhez képest. A tagjelöltek rámutatnak, hogy a bizottság által eddig elkülönített ellentételezési összeg nem elegendő e probléma kezelésére; a testületet a lehetséges megoldások - melyek közül ők a belépők kezdeti befizetéseinek mérséklését tartanák a legjobbnak - kidolgozására szólítják fel.

Urkuti György