Vége a rotációs EU-elnökségnek?
A külügyminiszterek mélyreható reformokat javasoltak az állam- és kormányfők testületének - tehát az Európai Tanácsnak - és a minisztertanácsoknak a hatékonyabbá tételére. A hét végi sevillai csúcstalálkozó elé terjesztendő javaslataikban a külügyminiszterek mindenekelőtt azt indítványozzák, hogy az állam- és kormányfők a jövőben csak egynapos tanácskozást tartsanak, amelyeken delegációnként legfeljebb két fő vehetne részt - számol be az EurActiv.
A javaslat szerint ezen a fórumon - a jelenlegi egyhangú döntéshozatal helyett - szintén többségi szavazással határoznának. Ez utóbbi indítványt Ausztria, Franciaország, Görögország, Olaszország, illetve a három Benelux állam elutasította, mert felbukkantak olyan aggályok, hogy az állam- és kormányfők testülete amolyan fellebbviteli fórummá válna, ahol a beosztott minisztereik által meg nem oldható problémákat kellene kezelni. Az EUobserver szerint egy további pont előírná, hogy a csúcstalálkozókon sokkal pontosabban kelljen megfogalmazni a politikai irányelveket.
A külügyminiszteri előterjesztés további pontja szerint kevesebb és hatékonyabb ülést kellene tartaniuk a miniszteri tanácsoknak, amelyeknek a számát a mostani 16-ról 10-re kellene csökkenteni. Azokat a találkozókat, amelyeken valamilyen törvénykezés kerülne napirendre, tévékamera jelenléte révén kellene nyilvánossá tenni, jóllehet az átláthatóságot korlátoznák azzal, hogy bizonyos döntéseket vagy szavazásokat zárt ajtók mögé lehetne vinni. A Die Presse tudni véli, hogy lényeges változáson esne át a külügyminiszteri tanácskozások kereteit adó általános ügyek tanácsa, amelyet a jövőben kettéválasztanának. Lenne egy a tagállamok Európa-ügyeit intéző tárcák vezetőiből alakítandó, a horizontális koordinációs feladatokkal megbízott miniszteri és egy kifejezetten az unió külkapcsolatainak ápolásával foglalkozó külügyminiszteri tanács. Ezt - a németek által is támogatott indítványt - számos tagállamban fogadták ellenérzéssel, mert a felbukkanó problémákat megoldhatónak tartják egymást követő tanácskozásokkal, amelyeken hol az uniós ügyekkel, hol a külkapcsolatokkal foglalkoznának.
A csúcs elé kerülő további fontos reformjavaslat az EU-elnökség eddigi, hat hónapos rotáció szerinti ellátásának megszüntetését célozza, mert a rendszer a bővítés után csak rossz hatékonysággal lenne működtethető. Jóllehet az alapokmányok által megszabott, létező jogi keretek kizárják, hogy Sevillában jelentősebb változtatást hajtsanak végre az adott intézményben, javaslat szintjén felbukkant, hogy vagy állandó elnököt kellene választani, vagy ország-csoportokból álló teameknek kellene két és fél éves megbízást adni a folyó elnökségi ügyek menedzselésére. A kisebb államok ebben a kérdésben ragaszkodnak a meglévő rendhez, mert - mint hangoztatják - egy elnök csak a nagy államok valamelyikéből kerülhetne ki.
VG-összeállítás
