Bokros Lajos befejezné a privatizációt

Magyarország a makrogazdasági politika, a szerkezeti reformok és az intézményépítés területén az elmúlt évtizedben az átalakuló országok éllovasai között volt, a nemzetközi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy "mindenféle előny gyorsan elveszíthető" - mondta Bokros Lajos a Magyar Közgazdasági Társaság és az ICEG (International Center of Economic Growth) európai központjának közös rendezvényén. A volt pénzügyminiszter szerint a versenyképesség csak egy újabb nagy beruházási hullámmal és a belső szerkezeti reformok folytatásával növelhető. Bokros példaként a privatizáció befejezését, nagyvállalatoknál az állami befolyás megszüntetését és a mezőgazdaság rendbe rakását említette.

Az olyan nagy állami cégekről, mint a Dunaferr, a Malév, meg kell hozni a megfelelő stratégiai döntést, mert ez megkímélheti a költségvetést a további nagyarányú, több milliárd forintos kiadásoktól - tette hozzá.

A Világbank igazgatója szerint a magyarországi magánosítás öt-hat évvel ezelőtt megállt, azóta lényegében a privatizáció olyan szinten maradt, ami mellett még lehetősége adódik az államnak egy-egy jelentősebb cég vagy akár ágazat életébe beavatkozni. A közvetlen állami beavatkozás lehetőségét hosszú távra is ki kellene zárni egy olyan nagy cégnél, mint a Malév.

A konferencián felszólalt a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is. Riecke Werner szerint az idei inflációs cél elérésére jó esély van, bár a béralakulás és az erős árfolyam kedvező hatásának gyenge begyűrűzése nem segít ebben. Riecke - az elmúlt hetekben kialakult vita ellenére - továbbra is a 3,5 százalékos értéket nevezte meg a 2003. évi inflációs célként, melyet visszafogott keresetemelkedés mellett teljesíthetőnek tart. (A kijelentés a kormány és a jegybank közötti kompromisszum azon verzióját erősíti, mely szerint a cél hivatalosan nem változik, de az MNB megelégszik azzal, ha a célsáv tetejére, 4,5 százalék körüli szintre süllyed az árdinamika 2003 decemberére. A jelenlegi piaci várakozások alapján egyébként ez is inkább optimista forgatókönyvnek nevezhető.)

A rendezvényen előadások hangzottak el a kelet-közép-európai országok makrogazdasági trendjeiről is. A régió a világgazdasági dekonjunktúrát viszonylag jól vészeli át, a GDP-növekedés - bár a térségben is csökkent - továbbra is magasabb, mint Nyugat-Európában - mondta Gáspár Pál, az ICEG európai irodájának vezetője. Ezekben az országokban a nemzeti valuta erősödése következtében látványos dezinflációs folyamatok indultak be, ugyanakkor az anticiklikus gazdaságpolitika hatására a belső és külső egyensúlyi mutatók szinte mindenhol romlottak. (VG)