Elhúzódó ipari dekonjunktúra
Májusban az ipari termelés szintje a végleges adatok szerint 0,6 százalékkal volt magasabb az előző havinál. Ezzel folytatódott a szektor stagnálása: az elmúlt egy évben felváltva követték egymást a kedvező és kedvezőtlen havi növekedési számok. Az ipari termelés volumene 0,7 százalékkal múlja alul a 12 hónappal ezelőtti teljesítményt. A megjelent részletes adatokból kirajzolódó összkép meglehetősen rossz - értékel Kovács György, a DG-Bank elemzője.
A tavasz közepén a belföldi, illetve az exportértékesítés egyaránt 1,5 százalékkal alacsonyabb volt a tavalyinál, jelezve, a világgazdasági konjunktúra még várat magára, a belföldi kereslet bővülése pedig nem képes húzóhatást kifejteni az alapvetően a kivitelre orientálódott szektorra. Az első öt hónapban csak a gép, berendezés ágazat, s a kis súlyú fafeldolgozás exportértékesítése nőtt dinamikusan. Ám a gazdaság dinamizmusát eddig adó villamos gépek, műszerek kivitele stagnál, s az utolsó hónapban (éves alapon) 11 százalékkal visszaesett a külföldi értékesítés.
A jövőbeni kilátások sem túl biztatók. A belföldi rendelésállomány stagnálása mellett az export megrendelése májusban 10 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél, az új rendelések száma mindkét viszonylatban jelentősen csökkent. A nyáron már biztosan nem számíthatunk fellendülésre, az legkorábban az év utolsó negyedében következhet be - mondja Kovács, aki az év elején még hamarabb érkező konjunktúrára számított. Így viszont valószínű, hogy ebben az évben már nem tud olyan lendületet venni az ipar, hogy az éves átlagos növekedési üteme elérje a nem túlságosan acélos tavalyi 4,1 százalékot. A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint az éves növekedés az első öt hónapban 0,5 százalék volt. (MI)
