Két fejezettel közelebb az EU-hoz

A médiafejezet lezárását értesüléseink szerint már-már veszélybe sodorta az az - utolsó percben a szövegbe került - módosítás, amely 10 százalékos minimumot ír elő a független gyártók számára a magyarországi csatornák műsoridején belül, és azt is megköti, hogy ezen belül legalább 7 százalék magyar nyelvű legyen. Mindezt az Európai Bizottság illetékesei aránytalanul magasnak minősítették, és egy-két napig kérdésesnek tűnt, hogy Brüsszel áldását adja-e a fejezetzárásra. Értesülések szerint végül egy olyan kompromisszum látszik körvonalazódni, amelyben az EU kész a joganyagrész lezárására, ám elvárja, hogy a taggá válásig Budapest e ponton tegyen bizonyos kiigazítást a törvény végrehajtásában.

Mint ismeretes, az audiovizuális és kulturális témakört a magyar delegáció még a tárgyalások legelején, 1998 őszén nyitotta meg, ám a magyarországi televíziózást EU-konform alapokra helyező új médiatörvény híján eddig nem tudta lezárni (Magyarország mellett csak Románia hagyta nyitva mindmáig a fejezetet). Az előző Országgyűlés idején a kétharmados többséget igénylő törvény elfogadását a közszolgálati csatornát felügyelő kuratórium vezetősége körüli vita tette lehetetlenné. A tavaszi választások nyomán felállt új parlament azonban már meg tudta szavazni a régről várt törvényt, utat nyitva a brüszszeli fejezetzárás előtt.

A regionális fejezet esetében egyszerűbb a helyzet, mivel ezúttal még nem "pénzről", hanem csak az elmaradott térségek és régiók felzárkóztatását célzó közösségi politika működési elveiről, az elérhető közösségi alapok felhasználásának feltételrendszeréről, a lehetséges részesedés százalékos arányairól lesz szó. A konkrét összegek megvitatása - a többi, hasonlóan költségvetési vonzatú témakörrel együtt - a tárgyalások végjátékában, ősszel esedékes.

A keddi fejezetzárással huszonhatra nő majd az ideiglenesen félretett témakörök száma, így négy marad az őszi fordulókra. Ezek közül az EU-intézményekkel foglalkozó rész tisztázására a nizzai szerződés életbelépése után és a csatlakozó országok számának pontos ismeretében nyílhat mód, míg a közös agrárpolitika és a költségvetés szintén az őszi végjáték fő témái lesznek. Szakértők szerint továbbra is nagy erőfeszítéseket igényel a negyedik - versenyjogi - témakör, főként ha Magyarország és az EU tartani akarja magát a dán EU-elnökség óhajához, hogy szeptember végéig ezt is hozzák lezárható állapotba akarja hozni.

Az uniós szervek nyári munkaszünete előtti utolsó eseményként kerül sor ma és holnap az újabb csatlakozási tárgyalási fordulóra Brüsszelben, amelyen tíz tagjelölttel összesen kilenc újabb joganyagrész lezárására van kilátás. A forduló után várhatóan négyre nő majd a 28 fejezetesek klubja (Ciprus és Litvánia mellett a regionális politikát most lezáró Szlovénia és az energiapolitikát kipipáló Észtország is csatlakozik hozzájuk), míg Lettország és Szlovákia 27, Magyar- és Lengyelország 26 fejezetes lesz (Varsó ezúttal a bel- és igazságügyi együttműködést zárhatja majd le).

Fóris György - Brüsszel-->