Kisebb idegenforgalmi szufficit
Az idén az első öt hónap adatai alapján megállapítható, hogy az idegenforgalom nemzetgazdasági teljesítménye a vártnál és az előző évek eredményénél is kisebb lesz. A január-májusi időszakban a turizmusból származó összgazdasági bevételek, illetve kiadások egyenlege 668 millió eurós többletet mutatott. Ez jóval kisebb, mint a tavalyi, illetve tavalyelőtti időarányos szufficit, a 2001. évi eredménynek mindössze 72 százalékát teszi ki.
A jelenség egyik oka a bevételek látványos (13 százalékos) visszaesése. Az elmúlt tíz évben ez mindössze a második olyan időszak, amikor csökkenést mutatnak a bevételek (az 1999. évi hasonló jelenséget a délszláv válság okozta).
A hazai turisztikai ágazat mostani pangása több tényezőre is visszavezethető, bár hogy ezek milyen súllyal esnek a latba, csak találgatni lehet. Az egyik adódó magyarázat a világgazdasági dekonjunktúra, mely rontja az utazási kedvet. Erre még ráerősíthetett a terrorcselekmények elhúzódó pszichológiai hatása (a tavaly szeptemberi támadás az utazások előre lekötése miatt értelemszerűen inkább csak az idei utakra hatott ki). Hazánk attraktivitását az is tovább csökkenthette, hogy a forint felértékelődésével Magyarország a külföldiek számára mintegy 10 százalékkal drágult.
Az ágazat szezonális sajátosságai miatt természetesen az első öt hónap viszonylag kis súlyt képvisel az év egészéből. Ennek ellenére az már így is világosan látszik, hogy az idén már nem nagyon lehet komoly javulásra számítani a bevételek terén.
Kevesebb figyelem szokott irányulni a kiadások alakulására, pedig annak trendje már 1996 óta egyértelműen növekvő. Ráadásul 2001-ben, az idegenforgalom "sikerévében" a kiadások már gyorsabban nőttek, mint a bevételek. Az egyre nagyobb kiutazási kedv az életszínvonal emelkedésével függ össze. Ezt mutatja az is: a növekvő trend megtorpanása mindig a reálkeresetek visszaesésének (esetleg alacsonyabb növekedésének) időszakában következett be, 1992-ben, 1996-ban és 2000-ben. Figyelembe véve Magyaroroszág potenciális növekedési lehetőségeit, hosszabb távon az életszínvonal javulása valószínű, ami ahhoz vezethet, hogy a kiadások növekedési üteme tartósan meghaladhatja majd a bevételek dinamikáját. A forint említett felértékelődése ebben a relációban jótékonyan hat - a magyaroknak az előző évekhez képest jelentősen olcsóbb lett a külföld -, ez egy újabb motivációs tényező a jövedelmek határon túli elköltésére.
Ez viszont előrevetíti, hogy az idegenforgalmi ágazatnak a folyó fizetési mérleg egyensúlyában betöltött "stratégiai" szerepe a következő években csökkenni fog. Természetesen ennek mértéke sok év átlagában nem lesz olyan drámai, mint ebben az esztendőben, hiszen az idén egy tartósnak mutatkozó trend mellé (kiadások gyors bővülése) a külső sokkhatások által is befolyásolt tényező (bevételek visszaesése) csatlakozott.
Madár István-->
