Közvetlenül is támogatnák a befektetéseket

>> Kinevezését megelőző bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy Magyarország sikerre van ítélve. Most is így látja, miután már belenézett a "könyvekbe", és pontosan megismerte a helyzetet?



- Nagyjából ugyanolyannak ítélem, mint korábban gondoltam. Az a 10-12 év, ami mögöttünk van, lényegében megerősítette azokat az adottságokat, amelyekkel az ország kiemelkedett a többi átalakuló ország közül: innovatív, decentralizált és integrált.



>> Milyen inflációs pályát képzel el a gazdasági tárca a következő négy évben, és az megegyezik-e a jegybank terveivel?



- Én nem gondolok meredek lejtésű inflációs pályára, hanem inkább enyhébbre. Tehát kisebb növekedési áldozatokkal, kisebb árfolyam-felértékelődéssel járó dezinflációt és az öröklött strukturális feszültségeknek az oldását tartom helyesnek. Ilyen például a közlekedési-szállítási tarifarendszereknek a rendezése, amelyeket elhalasztottak. Ennek most áldozatául látszik esni a budapesti tömegközlekedés. Ez nyilvánvaló kiigazítást tesz majd szükségessé.



>> Összeegyeztethető a kormány ambiciózus adócsökkentési terve a költségvetési hiány visszafogásának kényszerével, amely az eurózónához való csatlakozás feltétele?



- Ez nemcsak uniós elvárás, hanem arról van szó, hogy a magyar gazdaság jelentős mértékben vesztett valamikori versenyképességéből. Nyilván fontos mutató az egységnyi munkaerőköltség. Ezt az egyensúly közeli állapot felé tartó költségvetés befolyásolhatja azzal, hogy a jövedelmek kiáramlását fékezi, de úgy kell ezt tennie, hogy ugyanakkor a jólét növekedhessen. Ennek az egyik lehetséges formája - és ez antiinflációs eszköz is lehet -, hogy alacsonyabb nominális keresetnövekedésben állapodjunk meg a partnerekkel, ugyanakkor bizonyos adócsökkentéssel megnőhet az elkölthető jövedelemhányad. Mindez pedig úgy függ össze, hogy a jegybank egyre jobban megismeri: az új kormány elkötelezett az államháztartási hiány csökkentésében és a jövedelempolitika egyeztetett keretek között tartásában. És ha ezt elhiszi, akkor az inflációs célkitűzését nyilván a jegybank is a realitások felé közelíti. Ez egy szelídebb dezinflációt jelent, ami pedig kisebb nyomást helyez az árfolyamra és a kamatokra.



>> Ez mikorra várható?



- Szerintem egy-két hónap, mire elhiszi a piac is, hogy egy húron pendülünk. Nyilván a jegybank is elhiszi, hogy nem kell neki is naponta az árfolyammozgásokra azonnal kamatlépésekkel reagálni.



>> Az EU-csatlakozás előtt lesz szükség az árfolyamrendszer változtatására?



- Előtte valószínűleg nem, de ahogy a közös pénzrendszernek az előszobájába lépünk, akkor erre is szükség lesz. Tehát egy jobban kötött, jobban fixált árfolyamrendszerre.



>> Említette a közlekedési-szállítási tarifát. Tervezik-e a már régóta húzódó és beígért Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) elindítását a közeljövőben?



- Ha sikerülne rendezni a budapesti tömegközlekedés helyzetét, egyebek között azt, hogy a nagyvárosi helyi, helyközi tömegközlekedést bonyolító vállalatok nem azonos jogszabályok alá esnek például a jövedéki adó visszaigénylése tekintetében, vagy a tarifaemelésük is rendeződik, akkor a BKSZ elindítható.



>> Év közben megoldható ezeknek a rendezése?



- Ebben nem vagyok biztos. A BKSZ elindítása ráadásul bevételkiesést is jelent a BKV Rt.-nek. Ezt év közben meglehetősen nehéz lesz kompenzálni, a rendelkezésre álló források legfeljebb az utolsó negyedévnek a veszteségeit tudnák pótolni. Akkor tudunk elindulni a BKSZ-szel ősszel, ha kialakul a jövő évi finanszírozási-rendezési keret.



>>Mennyi pénzre lenne szükség ehhez?



- Éves szinten tízmilliárdos az a tétel, ami nem a BKSZ-hez, hanem a BKV helyzetének rendezéséhez minimálisan szükséges. Ha azonban nemcsak Budapestnek, hanem a másik hat nagyvárosnak a tömegközlekedését is figyelembe vesszük, akkor még nagyobb összegről van szó.



>> A bemutatkozó állománygyűlésen úgy fogalmazott, hogy a minisztériumnak egyszerre kell szolgálni a külföldi befektetőket és a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozókat. Szólt arról is, hogy a befektetésösztönzési rendszeren változtatni kívánnak. Mit terveznek tenni?



- Két dologra gondolunk. Az egyik az, hogy az utóbbi időben a befektetésösztönzés eszközeit kizárólag az adókedvezmények jelentették, ami implicit módszer. Ahogy azonban romlik a versenyképességünk, és a többi ország tőkebecsalogató képessége javul, ki kell egészítenünk ezt a befektetésösztönzési rendszert más elemekkel, mégpedig nemcsak a külföldieket, hanem a belföldieket érintően is. Ha valaki nagyobb összeget fektet be az országban, ahhoz, hogy találjon neki való munkaerőt, ebben explicit módon, direkt költségvetési módszerekkel kell támogatni. Vagy egy másik példa. A befektetők nem feltétlenül szeretnének az ingatlan tulajdonosává is válni. Ez számukra nem feltétlenül a termelőberuházás része. Ez azonban nagyon sok esetben egyetlen bevétele a helyi önkormányzatoknak. Ez megint direkt támogatási szisztémát tesz szükségessé: nevezetesen hogy a befektetésösztönzés keretében legyen egy szervezet, amely megvásárolja az önkormányzatoktól a telephelyeket ott, ahol infrastruktúra is van, és utána kedvezményes bérleti díj mellett bocsássa a befektetők rendelkezésére.



>> Erre új szervezet alakulna?



- Ez egy állami tulajdonban álló szervezet lenne, így lehet az ÁPV Rt., lehet a Kincstári Vagyoni Igazgatóság. Nem kell feltétlenül felállítani újat, mert vannak olyanok, amelyek ilyen tevékenységeket végeznek, csak a támogatási politikának a rendelkezésre bocsátott pénzeszközeit kell ilyen irányba vinni.



>> Azért az adókedvezmények is maradnának. Módosítják ezeket?



- Kellenek továbbra is adókedvezmények, de ezeket kompatibilissá kell tenni az EU elvárásaival. Ez azt jelenti, hogy a beruházás összegével arányosnak kell lennie az igénybe vehető adókedvezménynek. Ez még kiegészíthető például a bürokratikus eljárások megkönnyítésével. Ami pedig a kis- és középvállalkozásokra célzottan vonatkozik: elég sok olyan hálózatot épített fel az elmúlt tíz évben mindegyik kormány, amelyiknek elvileg az a feladata, hogy segítse ezt a szférát kamattámogatással, információátadásban, tréningprogramokban vagy egyebekben. Érdemes lenne ezeket a programokat összehasonlíthatóvá tenni, netán egy hálózat részévé alakítani. A meglévő támogatási rendszert erősen koncentrálni kellene olyan kérdésekre, amelyek szűk keresztmetszetet jelentenek. Nem lehetséges a jövőben, hogy egyidejűleg legyen 40-45 cél. Másrészt olyan jellegű céloknak kell lenniük, hogy kitartsanak a pénzeszközök. Azt a képzetet szeretnénk ugyanakkor elkerülni, ami a Széchenyi-tervről kialakult a lakosságban, hogy sorban állunk, és előbb-utóbb mi is kapunk az adófizetők zsebéből. Hamarosan uniós ország leszünk, ahol áttekinthetőbbnek kell lennie a pályázati pénzek kezelésének. Ezért előre kigondolt pályázati rendszerrel fogjuk megkeresni a különböző szervezeteket, előre megállapodott térítési díjat adunk azért, hogy begyűjtsék a pályázatokat, előre elgondolt rend szerint lepontozzák, regisztrálják a felgyülemlett adattömeget. Vagy beérik a jutalékkal, vagy majd mást keresünk.



>> Mikorra tervezik ezt bevezetni?



- Jövő évtől így indulnánk.



>> Az idén még a jelenlegi rendben folytatják a Széchenyi-terv pályáztatását?



- Amíg van pénz, addig úgy folytatódik. Azonban már alig van pénz, mert már a jövő évi keret közel 40 százalékát is elköltötték.



>> A választások előtt tízezernél több 2002. évi pályázat várt elbírálásra. Mi van ezekkel? A tárca honlapjáról ugyanis lekerült az elbírált pályázatokról, illetve az odaítélt támogatásokról szóló heti jelentés.



- Az elbírálások ütemesen folynak, amikor elfogy a pénz, akkor mindenkit értesítünk erről. Az a baj, hogy nem szabályozták előzetesen, lesznek-e szelekciók, azaz eleve ki lehet-e zárni a kevésbé hatékony pályázatokat, vagy minden, a követelményeket egyébként teljesítő pályázó kap támogatást. Elvileg ugyanis nem lehet senkit sem kizárni. Emiatt számtalan kiírásra hihetetlen tömegű pályázat érkezett. És mint azt várni lehetett, a pályázati keretek elégtelenek lesznek ezekre.



>> Lehet most is beadni pályázatot a hét felfüggesztett tenderen kívül?



- Beadni lehet, de arra nem lehet számítani, hogy ezeket biztosan kedvezően el fogják bírálni, illetve lesz rá keret.



>> Elkezdődött már az autópálya-szerződések felülvizsgálata?



- A Nemzeti Autópálya Rt.-nek az a feladata, hogy megnézze a szerződéseket. Nem annak vagyunk a hívei, hogy a szerződéseket fel kell rúgni, hanem annak, hogy épüljenek jó minőségben és olcsón autópályák. Mindegyik követelménynek jelentősége van. Ha az derülne ki, ezek nem teljesülnek, akkor módosítani fogjuk a szerződéseket, vagy adott esetben megszüntetjük.



>> Mi lesz a 15 éves autópálya-fejlesztési programmal? Változatlanul folytatják?



- A 15 éves programot nem ez a kormány hozta. Munkaprogramunkban az szerepel, hogy az autópályák ebben a ciklusban még érjék el az országhatárokat azokon az útvonalakon, amelyek az Európai Unió fő- közlekedési folyosóihoz tartoznak.



>> Mely projektekhez kérnek uniós támogatást, és mikor? A kérelmek elbírálása ugyanis meglehetősen hosszadalmas.



- Az év végéig összeállnak azok a projektek, amelyeknek a finanszírozásához uniós pénzeszközöket szeretnénk a következő négy év során igénybe venni, és ezeknek az egyeztetését rövidesen megkezdjük az illetékes bizottságokkal. Mi is számítunk arra, hogy ez egy időigényes folyamat, és nem az utolsó pillanatra hagyjuk. Kiválasztjuk azokat a projekteket, amelyeket 2004-ben érdemes elindítani, mert a 2003. év az egyeztetés és az előkészítés éve lesz.



>> Miből tervezik finanszírozni a magyar részt?



- Négyéves költségvetési programot készít a kormány, amelynek egyik eleme pont az, hogy milyen kiadásokat vállal költségvetési pénzből, és melyekre fog kedvezményes feltételekkel, például az Európai Beruházási Banktól hitelt felvenni.



>> Visszaállítják az útalapot?



- A leromlott utak karbantartására lenne szükség ilyen jellegű pénzeszközre. Az elmúlt négy év során az útkarbantartásra szánt pénzek nominálisan is csökkentek. Egy jellemző adat: 1997-ig nagyjából az unió átlagával azonos volt Magyarországon az egy főre jutó aszfaltfelhasználás. Az elmúlt négy évben ez a mennyiség az uniós átlagnak csupán a 40 százaléka volt. Ezt az autók bánják. Az eredeti állapotot, ami nem túl magas, vissza kell állítani, mindegy, hogy minek hívják a forrását, útalapnak vagy másnak.



>> A sztrádákon marad-e a matricás rendszer, és mikor válik az egységes rendszer részévé az M5-ös koncessziós szakasz? Jövőre díjasítják az M7-est?



- A matricás rendszer marad, az M7-es, amennyiben az idén elkészül, a jövő évtől díjas lesz. Az M5-ösről tárgyalást kezdünk, egyrészt a továbbépítéséről, hiszen ezt is a ciklus végéig ki akarjuk építeni a határig. Másrészt az egységes matricarendszerbe is szeretnénk bevonni.



>> Terveznek sztrádakötvény-kibocsátást?



- Szerintem nem az a kérdés, hogy az államadósságot kötvénykibocsátással, konzorciális hitelfelvétellel vagy bármi mással növeljük. A lényeg, hogy az államadósságot világos és transzparens módon fogjuk növelni, ha csak ezen a módon lehet megoldani az autópálya-építést.



>> Mi a tervük az MFB-vel?



- Fejlesztési intézetté alakul, ha a nevén nem is változtatunk. Portfólióját az év végéig tervezzük megtisztítani.



>> A két állami sztrádatársaság, a Nemzeti Autópálya Rt., illetve az Állami Autópálya Kezelő Rt. az MFB-nél marad?



- Azok nem oda valók, így valószínűleg közvetlenül a minisztériumhoz kerülnek.

Magos Katalin