Lengyel munkaerő-piaci reform

A baloldali kormánykoalíció pártjai mellett az ellenzéki polgári platform is megszavazta az alkalmazottak felvételét, illetve elbocsátását egyaránt megkönnyítő intézkedéseket, amelyek a munka törvénykönyvének hat év óta a legjelentősebb liberalizációját jelentik. A varsói kormány igyekezetét a júniusi foglalkoztatási adatok is magyarázzák: eszerint az állástalanok száma meghaladja a hárommilliót Lengyelországban, ami 17,4 százalékos - az előző havinál 0,1 százalékponttal magasabb - munkanélküliségnek felel meg.

Az új törvény módosítja azt a rendelkezést is, amelynek révén leépítések esetén a szakszervezeti vezetők eddig teljes védettséget élveztek. A szabályt sok bajba jutott cégnél használták ki oly módon, hogy az alkalmazottak többsége magas szakszervezeti pozíciót kapott. A módosítás értelmében a jövőben csak a vállalati menedzserek számával megegyező szakszervezeti tisztviselő tudhatja biztonságban állását.

Az új törvényre a törvényhozás felsőházának, majd az államfőnek is áldását kell még adnia. A Reuters arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkaerő költsége Lengyelországban - a magas társadalom- és egészségbiztosításai járulékok miatt - a liberalizációs intézkedések életbelépése után is mintegy 20-30 százalékkal haladja majd meg a cseh- vagy magyarországi szintet.

A parlament jelenleg tárgyalja azt a javaslatot, amely csökkentené az államnak a magánnyugdíjpénztáraknak fennálló adósságait terhelő kamatokat. A mintegy 5,5 milliárd zlotys adósság után az állam 20 százalékos kamatot fizet, amelynek szintjét a tervek szerint a jövőben az egyéves lejáratú kormányzati kötvények - jelenleg 8,4 százalékos - hozamához kötnék.

Grzegorz Kolodko pénzügyminiszter bejelentette, hogy a költségvetési hiány mértékét az idei évre tervezett 5,4-ről 2005-re a GDP 3 százaléka alá kívánja szorítani. A miniszter azt szeretné, ha a országa a gazdasági növekedésnek a jelenlegi tagokéhoz képest kétszeres üteme mellett léphetne be az eurózónába.

VG-összeállítás-->