"Megrövidítik" a tagjelölteket
Miközben a ténylegesen kifizethető összegeket - az előző évek tapasztalataira hivatkozva - csökkentették a szakminiszterek, a megajánlható kötelezettségvállalások terén elfogadták a bizottság által javasolt 386 millió eurós összeget. Előbbi leszállítását a Bruxinfo jelentése annyiban furcsállja, hogy jövőre szakértői vélekedések szerint a pályázók abszorpciós készségének ugrásszerű növekedésére lehet számítani. A sokáig akadozó intézményfejlesztési lépéseknek köszönhetően ugyanis jövőre gőzerővel beindulhat a SAPARD- és az ISPA-program, amivel ugrásszerűen megnőhet a tagjelöltek tényleges pénzigénye. Magyarország például - Brüsszel számításai szerint - csak a vidékfejlesztést célzó SAPARD-ból 77 millió eurót hívhat majd le 2003-ban.
Az előcsatlakozási alapokon keresztül 2003-ban folyósítandó pénzügyi tételek azonban még így is emelkednek az ideiekkel összehasonlítva, mégpedig 1,7 százalékkal a kötelezettségvállalások tekintetében, a tényleges kifizetéseket illetően pedig 1,5 százalékkal. A miniszteri tanács által pénteken első olvasatban elfogadott költségvetés több más ponton is szűkmarkúbbra sikerült a Brüsszel által javasolt változatnál. A pénzügyminiszterek például elutasították azt a bizottsági javaslatot, hogy a majdani új tagországok által támasztott adminisztrációs többletfeladatokra tekintettel már jövőre 500 fővel emelje az apparátus létszámát (VG, 2002. július 22., 2. o.). Mint Thor Pedersen dán pénzügyminiszter fogalmazott, jövőre csak az új munkatársak toborzása kezdődhet el, erre pedig a megvitatott kiadási programnak a meglévő állapotában is fedezetet kell biztosítania. Az uniós költségvetést a második olvasatban az Európai Parlamentnek is meg kell tárgyalnia.
Az EU jövő évi büdzséje öszszességében 99,509 milliárd eurónyi kötelezettségvállalást és 96,957 milliárdnyi kifizetést irányoz elő. Ezek a számok mintegy félmilliárddal, illetve egy és negyed milliárddal maradnak el az Európai Bizottság által igényelt összegektől.
A büdzsé számai azt mutatják, hogy a tizenötök képviselői nem csupán a tagjelölteknek folyósítandó támogatások tekintetében voltak szűkmarkúbbak a brüsszeli javaslattevőknél. Az agrártámogatásokra előirányzott keretet ugyanúgy lefaragták, mint az adminisztratív kiadások lehetséges összegét, valamint a strukturális támogatásokét.
