Új csődtörvény készül Varsóban
Kolodko szerint javaslata elsősorban nem átfogó adósságelengedési sorvezető, hanem "kemény szerkezetátalakító művelet", amely "jelentősen növelni fogja a költségvetés bevételeit". A kritikusok egy része éppen azt kifogásolta, hogy a nyilvánosságra hozott elgondolásokból hiányzik az ipar szerkezetének átalakítását előrevetítő elem, s ezért szinte semmit sem tesz azért, hogy fölkészítse Lengyelországot a 2004-ben várható EU-belépés keltette kihívásokra.
Kolodko terve a tavaly október óta kormányzó baloldal második nagyobb szabású gazdasági stratégiája - emlékeztet a Reuters, megemlítve, hogy az ország GDP-növekedése egy százalék körül stagnál, miközben egyre magasabb a vállalatok adóssága. A munkanélküliség növekedésének elkerülése céljából Kolodko azt találta ki, hogy a csődközelbe jutott vállalatok adósságát leíratja a bankokkal, új hitelvonalakat nyittat számukra, ennek fejében a pénzintézetek bizonyos adókedvezményeket kapnak, míg a cégek eredeti adósságállományuk meghatározott hányadát befizetik a létesítendő szerkezetátalakítási alapba. Ez a hányad általában 15 százalék, de az úgynevezett stratégiai szektorokban - a szocializmusból örökölt "zászlóshajók": szén- és kénbányászat, hadi- és textilipar, vasút - csak 1,5 százalék.
Stratégiai iparágnak számít Lengyelországban a hajógyártás is, amelynek második legnagyobb gyára, a hatezer munkást foglalkoztató szczecini éppen a múlt hónapban jelentett csődöt, miután a bankok "fellázadtak", és nem voltak hajlandók - miként a kormány elvárta volna - jóváírni a gyár 347 millió dollárra rúgó tartozásainak 80 százalékát. A jobbára külföldi tulajdonban lévő lengyel bankok csak abban az esetben lettek volna hajlandók erre vállalkozni, ha beleszólást kapnak a gyár átalakításába - derül ki a Financial Times elemzéséből, amely azt sugallja, hogy a Kolodko-terv többek között a szczecini tapasztalatból indult ki.
