Visszakért szövetkezeti vagyon?
Átfogó rendezést sürget az új kormánynál a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek ügyében a legnagyobb agrár-érdekképviselet, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) - derül ki a szervezet javaslatcsomagjából. A MOSZ szerint a beavatkozásokra azért lenne szükség, mert az Orbán-kormány idejében beindított üzletrészvásárlás indokolatlan társadalmi és politikai feszültséget okozott, illetve a gazdaságok jelentős részében újraállamosítást indított el.
Mint ismert, az Orbán-kabinet először a kívülálló tulajdonosok üzletrészeinek megvételéről intézkedett a ma is működő gazdaságokban, majd a vásárlást kiterjesztette a nyugdíjas tagokra is.
Később az állami tranzakció a csőd, felszámolás és végelszámolás alatt álló szövetkezetekkel bővült. Valamennyi vételt a Magyar Fejlesztési Bank üzletrész-hasznosító kft.-je hajtotta végre, de kimaradtak az állami vételből az aktív szövetkezeti tagok, és nem született döntés a megszűnt gazdaságok extulajdonosainak kártérítéséről. A MOSZ szerint az első körben felvásárlásra, a másodikban kárpótlási jellegű kompenzációra lenne szükség. Szakértők szerint az állam tulajdonába 100 milliárd forintos szövetkezeti vagyon kerülne, ha a felvásárlás minden gazdaság valamennyi tulajdonosára kiterjedne.
Egyik megoldásként javasolja: az államosított vagyont a gazdaságok jelképes áron vásárolhassák vissza, s 15 évre oszthatatlan alapba helyezhessék. Ha ezzel nem élnének, az üzletrészeket tényleges piaci értéken a szövetkezeti tagoknak, alkalmazottaknak, illetve az integrált termelőknek kellene felajánlani. Ehhez hosszú lejáratú és alacsony kamatozású állami kölcsönökre lenne szükség.
Kormányintézkedések kellenének ahhoz is, hogy a szövetkezetekből létrejött gazdasági társaságok értékpapírjainak likviditási helyzete javuljon. A MOSZ leszögezi: az átalakulások többnyire kényszerből történtek, hogy a tulajdonosok kivédjék az elmúlt időszak szövetkezetellenes politikai támadásait. Emiatt lenne szükség a közvetett állami kompenzációra, amely gyakorlatilag az értékpapírok iránti kereslet élénkítését jelentené. Ehhez a vevőknek kedvezményes, hosszú lejáratú állami garanciális hitelt, az eladóknak pedig adókedvezményt kellene nyújtani.
