Agrárszövetkezeti kárpótoltak
Kárpótlási törvényjavaslatot nyújt be a parlamenthez a kormány, hogy a megszűnt mezőgazdasági szövetkezetek tulajdonosait is kifizethesse az állam - tudtuk meg. A kárpótlásra azok jogosultak, akik a szövetkezetek felszámolásakor aktív vagy nyugdíjas tagok, illetve kívülálló tulajdonosok voltak. A kormány számára készült előterjesztés rögzíti, hogy a tranzakció - amelyet az igazságügyi tárca központi kárrendezési irodája bonyolítana le - előreláthatólag 200 volt szövetkezet tulajdonosaira terjedne ki.
Minisztériumi becslések szerint a felszámolt gazdaságokban az 1992-es vagyonnevesítéskor mintegy 40 milliárd forint névértékű üzletrész keletkezhetett.
Általános kárpótlásként az állam ennek 30 százalékát fizetné ki az egykori tulajdonosoknak, vagyis az ellentételezés a költségvetésnek 12 milliárd forintjába kerülne. Ugyanakkor az 1992-es eredeti névérték 60 százalékának megfelelő összeget kaphatnának azok a ma már nyugellátással rendelkező igénylők, akik az egyszeri kárpótlási lehetőség helyett életjáradék folyósítását kérnék. Utóbbit egyes elképzelések szerint negyedévente fizetné az állam.
A megszűnt gazdaságok bevonásával az üzletrész-rendezési akció valamennyi, 1992-ben átalakult mezőgazdasági szövetkezetre kiterjedne. Mint ismert, még az Orbán-kormány döntött arról, hogy a működő, illetve a csőd, felszámolás és végelszámolás alatt lévő gazdaságok kívülálló tulajdonosai és nyugdíjas tagjai megkaphassák az 1992-es vagyonnevesítéskori üzletrészérték száz százalékát. A leköszönt kabinet a felszámolt szövetkezetek kárpótlására is elkészítette saját törvényjavaslatát, ennek beterjesztésére azonban az áprilisi választások elvesztése miatt nem maradt ideje.
Az eddigi állami üzletrészvásárlás ugyanakkor szakértők szerint felemás volt, mivel nem vonatkozott a gazdaságok aktív tagjaira. A Medgyessy-kabinet ezért most számukra is vételi ajánlatot kíván tenni, valamennyi mezőgazdasági szövetkezet esetében az 1992-es névérték száz százalékán. Az FVM felméréseiből kiderül, hogy a felvásárlás mintegy 50 milliárd forint költségvetési forrást igényelne. További 5 milliárd kellene ahhoz, hogy a már folyó kifizetésekből valamilyen okból kimaradt jogosultak is pénzükhöz jussanak. Így - figyelembe véve a már megszűnt szövetkezetek tulajdonosainak 12 milliárdos kárpótlását is - az újabb állami kifizetésekhez 67 milliárd forintra lenne szükség.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kiutalásokat végző kft.-je eddig a működő szövetkezetek külső üzletrészeire 23 milliárd, a nyugdíjas tulajdonosoknak 17 milliárd forintot utalt ki. Várhatóan további 25 milliárdot kapnak a csőd, felszámolás és végelszámolás alatt álló gazdaságok kívülálló tulajdonosai és nyugdíjas tagjai. (Mint ismert, az utóbbi kifizetések beindításához a kormány a közelmúltban biztosított 15,1 milliárd forintot az MFB kft.-jének.) Így a mostanáig megkezdett tranzakciók előreláthatólag 65 milliárdot emésztenek fel, vagyis a teljes üzletrészrendezés költsége a ma tervezett, 67 milliárdos újabb felvásárlással meghaladhatja a 130 milliárd forintot.
Információink szerint a költségvetési terhek csökkentése érdekében valószínűsíthető, hogy a kormány a további üzletrészvétellel párhuzamosan megkezdi az eddig "államosított" szövetkezeti vagyon értékesítését. A bevételből ugyanis az ezutáni vásárlásokat is finanszírozni lehetne. Az eladási feltételeket az illetékes tárcák várhatóan ősszel dolgozzák ki. Elképzelhető, hogy a szövetkezetek, a tagok, az alkalmazottak és a gazdaságok által integrált magánszemélyek kamatmentes részletre és más kedvezményekkel vehetik majd meg a pályázaton meghirdetett vagyont. Kimaradnának viszont a konstrukcióból azok, akik előzőleg a névérték száz százalékán már eladták üzletrészüket az államnak.
