Kevesebb pénz forog az európai labdarúgópiacon
Igaz, nemsokára Európa-szerte elkezdődnek a nemzeti futballbajnokságok, ám egyelőre még bizonytalan, lesz-e rekordár a nyári átigazolási időszak hátralévő részében. Az viszont már most biztos, hogy a kontinens játékospiacán a kitűnő kiugrási lehetőséget jelentő japán-koreai labdarúgó-világbajnokság ellenére is jócskán kevesebb, egyes vélemények szerint az egy évvel korábbi csapatváltások alkalmával kifizetett átigazolási díjak mindössze ötöde forgott a piacon. Ennek oka több európai országban a klubok gazdasági helyzetét 30-40 százalékban fedező televíziós közvetítési jogok tulajdonosainak fizetésképtelenné válása, aminek következtében jelentős, ám egyelőre pontosan meg nem határozható bevételtől eshetnek el egyes csapatok. A KirchMedia nemrég újból megszerezte a németországi profi futballbajnokság, a Bundesliga közvetítési jogát, a csődeljárás alatt lévő médiakonszern átvételére ajánlatot tevő cégek közül a győztes vélhetően majd a sugárzási jogokat is megszerzi. Az eljárás hosszadalmas jogi útja miatt azonban késhet a kötelezettség teljesítése. Németországban a televíziós bevételekből a klubok átlagosan 15 millió euróval részesülnek, ami az élcsapatokat nem számítva a klubok teljes büdzséjének a 40-50 százalékát érinti. A Kirch egyébként a kontraktus értelmében 580 millió eurót fizetett a két futballszezonra a Német Labdarúgóligának (DFL). A televíziós közvetítési jogokról még Olaszországban is több klubnak kell újabb tárgyalásokat folytatni a csatornákkal, azoknak ugyanis a nézettség csökkenésével egyre kevesebb pénzt hoz a bajnoki mecscsek sugárzása. Sokkal kilátástalanabb az angol Premiership és hátországának jövője, ugyanis egy londoni bíróság döntése értelmében az ugyancsak csődbe jutott ITV Digital tévétársaság tulajdonosainak nem kell megfizetniük több mint 130 millió angol fontos (több mint ötvenmilliárd forintos) tartozásukat a ligának, így egyes klubok akár ötmillió fonttól is eleshetnek. A kialakult helyzetet súlyosbítja az is, hogy az utóbbi években a klubok megmagyarázhatatlanul felsrófolták egyes leigazolt játékosaik fizetését.
A futball legnagyobb bevételeivel kecsegtető Bajnokok Ligájának (BL) élharcosait azonban legfeljebb inti, de nem kényszeríti megszorításokra a bajnokságaik közvetítése körül kialakult bizonytalanság. Ma már hivatalosan is egyre kevésbé cáfolják, hogy a 293 millió euróból gazdálkodó Real Madrid újabb csillagot igazolna. Egyre gyakrabban hallani, hogy a sztárokat az előző két évben is rekordösszegen vásárló királyi gárda menedzsmentje szemet vetett a vb gólkirályára, a brazil Ronaldóra. Az Inter játékosáért minden valószínűség szerint újabb csillagászati összeget kell fizetnie a klubnak. Egyes információk szerint Ronaldo ára 80-100 millió euró között lehet. Amenynyiben az Inter vezetése és Ronaldo elfogadja a Real ajánlatát, a Santiago Bernabéu arénában legalább Figo és Zidane sztárgázsiját, 5,5 millió eurót kaphatna a brazil csillag.
A hivatalos adatok azt mutatják, hogy a legmagasabb transzferdíjak elköltésére a Real mellett az olasz klubok, a Lazio, a Juventus, az Internazionale és az AC Milan, az angol elit klubok közül pedig a Manchester United hajlandó. Az AC Milan egyébként a nyáron kirívó összeg kifizetése nélkül is csillagot tudott szerezni: a brazil válogatott egyik meghatározó játékosának, Rivaldónak a most lejárt szerződése miatti kedvező alkupozícióját a leggyorsabban kihasználva igazolta le kiszemeltjét.
Magyarországon a hivatalosan is elismert legmagasabb összeget az Újpest adta a Vasasnak Juhár Tamásért. Egyes vélemények szerint azonban az FTC többségi tulajdonosa, a Várszegi Gábor irányította Fotex Rt. az említett öszszeg közel tízszereséért, magyar viszonylatban rekordösszegért igazolta le Tököli Attilát. Ettől a summától elmaradó, de több tíz millió forintos vételárat fizetett az UTE az Izraelből hazatérő Horváth Ferencért, illetve a Dunaferrtől átigazolt Rósa Henrikért. Az FTC és az UTE közel egymilliárd forintból finanszírozzák ráfordítási szükségleteiket.
