A multik a kormánnyal lobbiznak
Az álláspontok kölcsönösen ismertek, ám úgy tűnik, kicsit messze vannak egymástól - summázta a Világgazdaságnak az Európai Unió és Magyarország között, a versenyfejezet keretében a beruházói kedvezményekről folyamatosan zajló tárgyalások állását Vargha Ágnes, a Pénzügyminisztérium európai integrációs főcsoportfőnöke. A tárgyalások jelen fázisában a kérdés kölcsönösen elfogadható megoldásához vezető egyfajta módszerről folyik az egyezkedés: arról, hogy a beruházóknak korábban odaítélt adókedvezményt olyan támogatássá alakítsák át, amely elfogadható Brüsszel számára. Jelenleg a módszer számszerű kritériumokká alakítását célozzák az erőfeszítések, tudtuk meg tőle.
A magyar tárgyalók a cégek érdekeit figyelembe véve olyan megoldást szeretnének kialkudni, amellyel a befektetők megkapnák azt a támogatást - ha az eredetitől eltérő formában is -, amellyel a tízéves adókedvezmény odaítélésekor számolhattak. Ha a jelenleg vizsgált módszer szerint nem sikerül megfelelő eredményt elérni, akkor új módszert fog Budapest keresni, mondta a főcsoportfőnök.
Optimista a magyar-uniós alku - politikai alapon létrehozandó - eredményét illetően Wolfram Klein, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara ügyvezető elnökségének tagja. Nemcsak azért, mert érzékeli a magyar kormány határozott szándékát, hanem azért is, mert - mint kifejtette - Brüsszel és az uniós tagálla-mok is tisztában vannak a kialakult, az ördögi körre hasonlító helyzettel. Az EU ugyanis az elmúlt tíz évben folyamatosan dicsérte az élenjárónak kikiáltott Magyarországot a piacgazdaságra való áttérés üteme és az út eredményessége miatt - ehhez azonban elengedhetetlen volt a külföldi működőtőke-beáramlás, ami részben a kínált kedvezményeknek köszönhetően volt ilyen meghatározó mértékű. Most ezért nem büntetheti. Nem szólva arról, hogy az unió egyik legfontosabb alapelve a jogbiztonság, ami Magyarország esetében elveszne, ha most a külföldi befektetők elveszítenék megszerzett jogaikat. Tegyük hozzá: a magyar alkotmányt is sérti a megszerzett jogok utólagos visszavonása.
A megoldásnak cégre szabottnak kell lennie, hiszen másként kell kezelni a szerződésben biztosított kedvezmények átalakítását annál a cégnél, amely már befejezte a beruházást, s másként kell "kompenzálni" annak, amely még nem - citált egy példát Wolfram Klein. Ez alaposan megnehezíti a tárgyalásokat, véli. Véleményével egybecsengenek Csillag István gazdasági miniszternek a szavai, aki a minap azt mondta: folyamatosak a tárgyalások a nagyberuházókkal arról, milyen feltételekkel és hogyan lehetne megőrizni számukra az akár szerződésben, akár határozatban vállalt kedvezményeket addig az időpontig és olyan mértékig, amit ezek tartalmaznak. Wolfram Klein szerint általában véve a befektetők számára csak olyan megoldás fogadható el, amelynek gazdasági-pénzügyi s különösen jogi végkimenetele megfelel az eredeti kedvezménymegállapodás(ok)nak, szögezte le.
A nagyberuházók és a kormány álláspontja ez ügyben most megegyezik, ha ezt Budapest át tudja verni Brüsszelen, akkor nem lesz gond a későbbi beruházásokkal, hiszen a már megtelepedett külföldi cégek tapasztalatai kedvezőek, mondta lapunknak Rudnay János, a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Szövetségének vezetője. Hozzátette: a befektetői bizalom megtartása szempontjából is fontos, hogy milyen megállapodás születik Budapest és Brüsszel között.
Egyetért Rudnayval Wolfram Klein is, aki szerint korántsem csak arról a mintegy 50 külföldi befektetőről van szó, amely közvetlenül is érintett az adókedvezmény-alkuban. Az ügy legfontosabb kérdése ugyanis a leendő megállapodás üzenete, az, hogy megmarad-e a magyar jogbiztonság. Ha nem, akkor azok a befektetők, akik érdeklődnek itteni üzletek iránt, elfordulhatnak Magyarországtól.
A befektetők megtartása, újabb invesztíciókra való ösztönzése a cél - fejtette ki Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter a múlt heti kormányülést követő tájékoztatón, amikor beszámolt a jövő év elején induló, már az EU-normák szerinti támogatásokat tartalmazó beruházásösztönzési program elfogadásáról. Csillag azt is elmondta: Magyarország - a brüsszeli kérésnek eleget téve - adatokat szolgáltatott arról, hogy a nagyberuházói adókedvezményből mely cégek, milyen jellegű és milyen mértékű támogatáshoz jutottak.
Rontja a magyar tárgyalópozíciót, hogy a térségbeli tagjelölt versenytársainknak sikerült megállapodniuk ebben a kérdésben Brüsszellel. A cseheknél ez nem is volt vitakérdés, miután ők az EU által elfogadott feltételrendszerrel ösztönzik a beruházásokat; a szlovákok és a lengyelek pedig beleegyeztek a brüsszeli feltételekbe. Igaz, Szlovákiában jóval kisebb a nagyságrendje az ilyetén támogatásoknak (és a befektetéseknek is), míg Lengyelországban - szemben Magyarországgal - a kérdés uniós módszerű rendezése nem vet fel alkotmányossági aggályokat, mutatott rá Vargha Ágnes. Az idő annyiban pedig sürget, hogy legkésőbb a csatlakozási tárgyalások lezártának határidejéig meg kell állapodni. Éppen ezért a legkülönbözőbb szinteken és formákban folyamatosan egyeztetnek - a levélváltásoktól kezdve a technikai konzultációkon át egészen a legmagasabb szintű, miniszteri egyeztetésekig.
