Aktívan politizáló kisebbségek
A vártnál lényegesen kevesebb jelölt adta le eddig a helyi önkormányzati választásokon való induláshoz szükséges számú ajánlószelvényt. A helyi választási szervek a jelöltállítási időszak feléig mindössze 9698 személy indulását vették nyilvántartásba, holott négy évvel ezelőtt 104 ezren mérettették meg magukat a helyhatósági választásokon. Mint Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője elmondta, még reális esély van a százezres szám elérésére, ám ez a jelöltállítás "torlódásával" járhat a szeptember 27-ei határidőt megelőző napokban, ami magában hordozza a nagyobb hibalehetőséget. A választási szervek eddig összesen 231 jelölőszervezet - 30 párt, 146 társadalmi és 55 kisebbségi szervezet - indulását regisztrálták, amelyek a függetlenekkel együttvéve tegnap délutánig hivatalosan 627 polgármester-, 7209 települési önkormányzati, valamint 1669 kisebbségi önkormányzati jelöltet tudtak állítani.
Ezzel szemben a nemzetiségek az eddiginél nagyobb aktivitást mutattak a jelöltállításban, így az 1998-as választáshoz képest negyedével több kisebbségi önkormányzat megalakításáról születhet döntés október 20-án. A nemzetiségek összesen 1989 kisebbségi önkormányzat megválasztását kezdeményezték, s ezek közül a helyi választási bizottságok a szeptember 5-én lejárt határidőig - 1383 településen - 1977 választás megtartását tűzték ki. A helyi választási testületek formai okokra hivatkozva 12 esetben utasították el a kisebbségi önkormányzati választás kitűzését.
A leggyakoribb kifogások közé tartozott, hogy az ilyenkor kötelező ellenőrzés során kiderült: olyan személyek is voltak a kezdeményezők között, akik nem az adott településen éltek. A legaktívabbnak a cigány közösség bizonyult, amelynek tagjai október 20-án 1111 helyen választhatnak kisebbségi önkormányzatot. Ezzel egy időben a német nemzetiségűek 336, a szlovákok 120 helyen választhatnak saját önkormányzatot, akiket a horvátok, lengyelek, románok, szerbek, ruszinok, bolgárok, görögök, örmények, szlovének és ukránok követik.


