Árdrágításokat hozott az euró

A kiskereskedelem néhány szektorára és egyes lakossági szolgáltatásokra koncentrálódtak azok a vásárlói panaszok, amelyekben az egységes valuta bevezetéséhez kapcsolt drágításokat tették szóvá.

Az EU fogyasztóvédelmi csúcsszervezete (BEUC) az öszszesítő jelentés különrovatában foglalta össze az általános tapasztalatokat. Ausztriában a tagszervezet arról számolt be, hogy tavaly május óta valamivel több mint 700 panaszt rögzített, ezek 55 százaléka esett az eurókészpénz bevezetése utáni két hónapra. A bejelentések 83 százalékában egyértelmű áremelést tettek szóvá, a fennmaradó hányadban a kettős ármegjelölés hiányát, illetve a vélelmezett felfelé kerekítést rótták fel a kereskedőknek. A kerekítésnél tipikus volt, hogy 10 schilling esetében a rögzített árfolyamnak megfelelő 0,73 helyett 1 eurót vettek. A bejelentett áremelkedések közel harmadában volt 10 százaléknál kisebb a drágítás, amely az esetek egytizedében viszont a 37 százalékot is meghaladta.

Finnországban a drágítókat egy kampány kíséretében való megnevezésével és egy széles körű, körzetenkénti összehasonlítással eleve a nagyobb áremelések megelőzésére koncentráltak, ezért az átállás idején csak 0,3-0,4 százalékos drágulás volt tapasztalható. A panaszok itt is zömmel 2002 januárja után érkeztek be. Franciaországban a fogyasztói kosár tipikusnak tekintett 54 elemét vizsgálták, összesen közel 60 ezer esetben, ennek során főleg a felmérésben szereplő, 1300 nagyáruház kínálatában bukkantak - átlagosan 4 százalékos - drágításra. Kissé meglepő módon itt az áremelések zöme az áprilistól számított időszakban jelentkezett. Németországban a kiskereskedők egy része már tavaly megemelte az árait, így helyenként - minimális mértékű - árcsökkentésre is sort tudtak keríteni. Az átállás összességében egy 1,2 százalékos - és magához a váltáshoz kapcsolható - drágulással járt, amelyben az éttermek, a fodrászok, az autómosók és a ruhatisztítók jártak az élen.

Olaszországban az üzletek és szolgáltatóegységek 77 százalékában folyamodtak áremeléshez az egységes valuta bevezetése kapcsán. A drágításban főleg a ruhatisztítók, a fodrászok, a szállítási szakma képviselői, az autópályák és parkolóhelyek üzemeltetői tanúsítottak igyekezetet. Spanyolországban a fogyasztóvédelmi szervezet 3,6 százalékos drágulást mutatott ki 2001 szeptembere és 2002 márciusa között, ami zömmel az illatszerüzletekre, a sajtótermékekre és dohányárukra koncentrálódott. Itt egyébként egy statisztikai módszertani átállás miatt legkorábban januárban várható pontos kép az euró bevezetéséhez kapcsolható inflációs hatásról.

A kisebb államok közül Hollandiában 1,4 százalékos, az euró bevezetéséhez kapcsolható áremelkedést tudott azonosítani az ottani központi bank, ennek a fele januárban jelentkezett. A legnagyobb drágítók itt az éttermek, a szállodák és az autóparkolók voltak, amelyek 7,2-5,6-7,8 százalékos arányban emelték áraikat 2001 novembere óta. A fodrászok 5,7, a nagyáruházak pedig 2 százalékkal drágítottak. Meglepően kevés fogyasztói panaszról és az euró bevezetéséhez kapcsolható árcsökkenésről számolt be az átállás vizsgálatával Portugáliában megbízott szervezet. Görögországban az éttermek és a fodrászok 20-50 százalékos arányban emelték az áraikat, hasonló, de kisebb mértékű korrekciókat hajtott végre a bútorgyártás, a ruházati, illetve a háztartási felszereléseket és készülékeket gyártó ipar. Luxemburgban a pékségek, az újság- és folyóirat-kiadók, továbbá a könyvesboltok árképzését érte panasz az eurókészpénz bevezetése kapcsán.

Belgium nem szerepel a BEUC összesítő jelentésében.