Belföldre koncentrált a kkv-k tevékenysége

A nemzetköziesedő gazdasági rend általánossá válásával párhuzamosan jelentős szerkezeti változások zajlottak és folynak mind a mai napig a termelő- és szolgáltatóvállalkozások életében. A korábban általános kis- és középvállalkozói forma életképessége az elmúlt években igen sok területen megkérdőjeleződött, ennek ellenére jelentőségük, illetve működési feltételeik biztosításának fontossága soha nem vált vita tárgyává. Az ehhez szükséges eszközök megtalálása azonban már jóval nagyobb gondot jelent.

Az országhatárok átjárhatóságával párhuzamosan ugyanis az egyes vállalatok működési környezete is jelentősen megváltozott: a korábban elsősorban a hazai vásárlóerőre támaszkodó működést több országra kiterjedő tevékenység váltotta fel. Ebben a folyamatban nyertes csak az maradhat, akinek kellő pénzügyi bázisa van a szükséges alapok megteremtéséhez. Ezek többnyire nem az alább vizsgált cégek közül kerülnek ki. A kis- és középvállalkozások éppen ezért, bár maguk is kimerészkednek a nemzetközi porondra, továbbra is elsősorban a hazai fogyasztók igényeinek megfelelően szervezik életüket. Helyzetük azonban így is nehéz, éppen ezért támogatásuk az eddigieknél is nagyobb erőfeszítést igényel.

A Business Basics Foundation (BBF) Soros Alapítvány által támogatott tanulmánya a magyar piacon tevékenykedő kis- és középvállalkozások helyzetét igyekezett feltérképezni. A felmérés során 60 cég vezetőinek véleményét kérdezték arról, miként ítélik meg a tevékenységük folytatásában szerepet játszó külső, illetve cégen belüli körülményeket. Lévén a tanulmány elsődleges célja a figyelemfelkeltés volt, egészen pontosan azon problémakörök feltárása, melyek orvoslása jelentősen javíthatja az érintett vállalatok működési feltételeit, a végső következtetéseket a közelmúltban, már a részletes elemzés bemutatása előtt ismertették.

A BBF kérdéseire adott válaszok alapján öt problémakör látszik kirajzolódni. Ezek közül az első a vállalkozások működéséhez nélkülözhetetlen pénzügyi források megszerzésének nehézkessége. A vállalkozások többségének ugyanis mind a mai napig nincs állandó hitelfelvételi lehetősége, így a sokszor csak átmeneti jelleggel felmerülő likviditási igény sem elégíthető ki intézményesített utakon. Másodsorban jelentős deficit mutatkozott az elemzők tapasztalatai szerint a vállalkozások piacismeretében is. A harmadik kiemelt problémakör a stratégiai gondolkodás hiánya volt. A legtöbb, a felmérésbe bekerült kis- és középvállalkozás életében ugyanis nehézséget okoz a hosszú távú tervezés megvalósítása, valamint egyelőre nem mindenki számára adottak a lehetőségek arra, hogy nyugodt lelkiismerettel mondjon le a ma megszerezhető profitról egy későbbi, esetleg sokkal jövedelmezőbb üzlet megvalósításának lehetőségéért. Hiányosságok mutatkoztak a menedzseri képességekben, valamint a vállalati kultúra kialakultságában is. Végül pedig a tanulmány egyik kiemelkedő jelentőségű tanulsága, hogy a kis- és középvállalkozások irányításáért felelős vezetők, jóllehet állandó feladataik közé tartozik a hazain túl a külföldi piacok figyelemmel tartása is - és ezért minden korábbinál jelentősebb információmenynyiség beszerzésében, valamint feldolgozásában érdekeltek -, mind a mai napig nem tették magukévá az internethasználat nyújtotta lehetőségeket. Többségük, ha használja is munkájához a világhálót, az elektronikus levelezés keretein az esetek többségében nem lép túl.

A bevezetőben vázolt általános tendenciáknak megfelelően Magyarországon is a nagyvállalatok váltak az exportértékesítés húzóerőivé az elmúlt években. Jelenleg ezek a cégek a kivitel közel 82 százalékát adják. Emellett tevékenységi körükben is mind nagyobb szerepet nyert a külföldi piacok felé fordulás, ennek következtében a kisebb vállalkozások számára a működési környezet nagyjából a hazai piaccal vált egyenlővé. Ezzel párhuzamosan csökkent szerepük a külföldi terjeszkedésben. A tanulmány területi megoszlásuk alapján is különbséget tesz a hazai kis- és középvállalkozások között, hiszen külön csoportba sorolja a nyugat-magyarországi, illetve a keleti oldalon székelő társaságokat. Előbbiek jóval nagyobb arányban fordulnak a külföld nyújtotta lehetőségek irányába, utóbbiak között ez a tendencia a határ menti nagyvárosokban érvényesül csak.

A megkérdezett cégek 75 százaléka kizárólagosan hazai tulajdonú társaság volt, és kisebb-nagyobb volumenben, de mindegyikük folytatott exporttevékenységet is. Ez egyes esetekben nem haladta meg az összbevétel 3 százalékát sem, az átlagos érték azonban 42 százalékos volt. Az átlag 47 év körüli vezetők többségének - 53 százalékának - felsőfokú végzettsége volt, több mint a fele a megkérdezetteknek beszélt valamilyen idegen nyelvet - általában kettőt -, ami nagyban segítette a külföldi szerepvállalást. Ez utóbbi elindításához az esetek egyharmadában a csökkenő hazai kereslet, 10 százalékban a vonzó külpiaci feltételek, vagy a külföldi tulajdonos kapcsolati rendszere adták meg a kezdő lökést. A választott országok sorában élen álló Németország mellett a legfontosabb partnerországok a szomszédos államok lettek, melyek közül a legtöbbel az adott cég már korábban is kapcsolatban állt.

A külpiaci terjeszkedés elindításakor a legtöbb problémát a szigorú adminisztratív korlátok jelentették a vállalkozásoknak, amihez számos egyéb, másodlagos akadály is társult. Ezek közül a legjellemzőbbek a magas inflációs ráta, a magas nyersanyagköltségek, a külpiacról rendelkezésre álló információ hiányossága, illetve a technikai apparátus nem kellő kidolgozottsága voltak. A legtöbb kis- és középvállalkozás 1993-ban és 1994-ben kezdte meg tevékenységét.

A nehéz indulási periódust sok esetben még problémásabb működési időszak követte, illetve követi ma is. A legtöbb probléma forrásaként a megkérdezett vezetők a már említett pénzügyi gondokat nevezték meg. Ez egyfelől tartalmazza a hitelfelvétel nehézségeit, másrészről a különösen a sávszélesítést követő periódusban domináló árfolyamváltozásokból adódó kieséseket, de idetartoznak a hazai gazdasági etikában még nem teljesen megszilárdult fizetési morálból adódó csúszások, illetve forráskiesések is. Mindezek ellenére a megkérdezett cégek közül minden hatodik problémamentesnek ítélte ezt a területet.

A tanulmány célja az volt, hogy olyan kérdéskörökben ismerje meg a kisebb méretű vállalkozások mindennapjait, melyek a cég tevékenységének egészét felölelik, a külső körülményektől kezdve a vállalati kultúra alakulásáig. Ennek során tesztes formában kérték a vezetőket arra, hogy a megadott állításokról döntsék el, vajon az az ő esetükben egy többfokozatú skálán milyen gyakorisággal tapasztalható jelenséget takar.

A megkérdezett hatvan vállalkozás több mint felének jelentős gondot okozott a hatékony költséggazdálkodás feltételeinek megteremtése, közülük 13 ezt a kérdést a legnehezebb feladatok egyikeként értékelte. Ennek ellenére a társaságokon belüli felelősségrendszer kialakítása és működése, illetve a hatékony menedzseri rendszer kialakítása közül egyik sem jelentett túlzott problémát: egy-egy olyan cég akadt csak, amelyik az erre vonatkozó kérdésre meglehetősen alacsony pontszámot adott. Ezekből, illetve az alkalmazottak képzettségét, tapasztaltságát, nyelvismeretét firtató kérdésekből az derült ki, hogy az esetek többségében a probléma elsődleges forrása semmiképpen sem a humánerőforrás teljesítőképességében keresendő.

Sokkal kritikusabban kezelték ugyanakkor a megkérdezett vezetők a korábbi megállapításainknak megfelelően a pénzügyi területre vonatkozó kérdéseket. Közel negyven olyan vállalat akadt, melynek a finanszírozáshoz kötődő feladatok jelentős problémák forrásául szolgálnak. Ebbe a problémakörbe a külső források megszerzése mellett a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök hatékony elosztása is beletartozik. Ez utóbbi jelenti a probléma súlyosabbik oldalát. Ugyancsak kiemelten kezelt hibaforrás a fizetési metódusok meghatározása, elsősorban a valutaárfolyamok megváltozása, valamint a késedelmes fizetések okán.

A megkérdezett vállalkozások mindegyike aktívan használja a számítógép nyújtotta lehetőségeket, illetve megfelelő szinten kezelik a tevékenységük során alkalmazott programokat is. Ennek ellenére az internetes alkalmazások nem képezik a mindennapi gyakorlat szerves részét, leszámítva néhány alapvető gyakorlatot. Ennek ellenére a szükséges információk beszerzése nem jelent különösebb gondot a menedzserek beszámolója szerint.

Sokszor nehezítik kulturális, illetve politikai akadályok a vállalatok tevékenységét. Különösen igaz ez a romániai székhelyű cégekkel kapcsolatot tartó vállalkozásokra. A legutóbbi ilyen jellegű problémát a kedvezménytörvény bevezetése okozta. Ugyancsak számos nehézség forrása a lokális infrastruktúra fejletlensége a környező országokban. A cégvezetők háromnegyede emellett a piacméret meghatározásából adódó nehézségekről számolt be. Végül pedig a vizsgálat kiterjedt annak meghatározására is, hogy vajon milyen mértékben veszik igénybe a kis- és középvállalkozások az egyéb szakosodott cégek nyújtotta szolgáltatásokat. Leggyakrabban a könyvelési, illetve jogi feladatok ellátását bízzák más vállalkozásokra, de marketing-, illetve pénzügyi tanácsadásért is gyakran vesznek igénybe külső segítséget.