Bírósági és ügyészségi igények
Bölcs mértéktartás és minimálisra korlátozott igények jellemzik az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak (OIT) a jövő évi bírósági költségvetésre irányuló kompromisszumos javaslatait. Szerepel köztük a bírák 50 százalékos illetményemelése is, amit esetleg két ütemben tartanak végrehajthatónak. Erről Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnöke tájékoztatott. Utalt arra: az elmúlt évtizedben a bíróságok alulfinanszírozottak voltak.
Az ebből eredő hátrányokat igyekezték kompenzálni a jövő évi költségvetés kimunkálása során. Figyelemmel azonban a többi fejezet jogos és reális igényeire, az OIT úgy döntött: mérsékli - elsősorban a beruházásokra vonatkozó, ugyancsak jogos - pénzügyi terveit. Ellehetetlenülnek azonban a bíróságok, ha a minimálisra csökkentett támogatásokhoz sem jutnak hozzá - hangsúlyozta az elnök.
Az OIT foglalkozott a Tocsik-ügyben hozott elsőfokú ítélet késedelmes írásba foglalásával. A Fővárosi Bíróság mulasztó bírája ellen fegyelmi eljárás indult. A testület fegyelmit kezdeményezett a büntetőkollégium vezetője ellen, és figyelmeztetésben részesítette a bíróság elnökét. Egyúttal általános vizsgálatot rendelt el a megyei bíróságokon annak felmérésére, hány hasonló mulasztás történt a nyár első felében, mi volt a késedelmek oka, és milyen szankciókkal éltek az igazságszolgáltató fórumok elnökei.
Az ügyészi illetmények 50 százalékos emelése nem egyszerűen jogos, hanem szükséges igény. Az ügyészség ereje megfeszítésével dolgozik, és amennyiben fizetségében nem történik javulás, megroppan a szervezet. Ez pedig az ügyészi munka és az igazságszolgáltatás eredményességét veszélyezteti - ezt már Polt Péter legfőbb ügyész emelte ki a szervezet országos vezetői értekezletét követően. Emlékeztetett arra, hogy az ügyészek és a bírák illetménye együtt mozog, csakúgy, mint Európa más országaiban. Úgy vélekedett: az ügyészi munka színvonala és jellege egyaránt megköveteli a fizetésrendezést.
Utalt az első félévi eredményekre, amelyek alapján, mint mondta, az ügyészség a leggyorsabb és leghatékonyabban dolgozó igazságügyi szervezet. A költségvetéssel kapcsolatban rámutatott a jelentős forrásokat igénylő feladatokra, így az ítélőtáblákhoz rendelt fellebbviteli főügyészségek felállítására és a büntetőeljárási törvény módosítására. (MKK)
