Bizottsági jelentés a költségekről
Alapvetően a tagjelöltek szemszögéből igyekszik számolni az a munkaanyag, amit a napokban terjesztett be az Európai Bizottság az unió nagyköveti tanácsának, s amelyet első alkalommal csütörtökön tárgyalt az EU-tagok szakdiplomatáiból álló bővítési munkacsoport. Bizottsági források szerint a papír azt igyekszik körbejárni, hogy amennyiben a januárban készített költségvetési forgatókönyv szerint kerül sor az új tagok felvételére, akkor ez milyen konkrét pénzügyi terheket ró az egyes új tagországokra, illetve milyen közösségi forrásokat tesz számukra elérhetővé, s hogy e kettő egyenlege előreláthatóan milyen képet nyújt majd.
Magyar szakértők és politikusok egyaránt kezdettől fogva figyelmeztetnek, hogy a jelenleg látható eljárási szabályok mellett Magyarország az első évben akár 500-800 millió eurós "mínuszba" is kerülhet az EU-val szemben. Mindez alapvetően elszámolásbeli okokra vezethető vissza - mindenekelőtt arra, hogy a regionális támogatásra odaítélt pénzek nem egyszerre, hanem a projektek végrehajtásának ütemében folynak be, miközben a közvetlen agrárkifizetéseket az unió nem előre, hanem utólag téríti meg -, ami utóbb fokozatosan megfordul, és középtávon a kezdetben elmaradó pénzek is befolynak a magyar kasszába. Ettől azonban még az első évben a magyar büdzsé lenne lényegében kénytelen "hitelezni".
Bizottsági bennfentesek szerint a testület a mostani - immár országokra lebontott - számításaival a várható helyzetre igyekezett rádöbbenteni a tagországokat. Miként a munkacsoport mostani ülése után kiderült, a problémát alapvetően három szempontból veszik szemügyre: összevetik a befizetések és a várható támogatások becsülhető egyenlegét, mérlegelik a lehetséges EU-kompenzációk módszerét, valamint azt, hogy miként lehetne meggyorsítani a közösségi pénzek folyósítását az új tagállamokba.
Eldőlt az is, hogy minderről a munkacsoportnak az unió nagyköveti tanácsának szeptember 23-i ülésére kell jelentést készítenie. Ezt megelőzően, szeptember 13-án külön megbeszélést folytatnak valamennyi tagjelölt témában érintett szakértőjével is.
A jelölt országok azért lobbiznak, hogy az EU-tagsággal járó befizetések nagysága csak fokozatos mértékben növekedjen. Uniós források szerint azonban kicsi az esélye annak, hogy ez "átmenjen": Eneko Landaburu bővítési főigazgató a közelmúltban személyesen is azzal érvelt a Világgazdaság munkatársának, hogy ha az Európai Unió elkezdene tíz különböző tagjelölt tíz különböző - ráadásul évenként is változó - befizetési rátája szerint bevételt számolni, abból biztosan káosz keletkezne. Landaburu emlékeztetett, hogy utoljára e módszert az 1986-as spanyol csatlakozás idején alkalmazták, de már akkor annyi számítási nehézséget felvetett az eljárás, hogy megfogadták: soha többé? Azaz jó eséllyel marad helyette az EU részéről egy összegben történő visszatérítés - miként az történt a legutóbbi bővítés idején is -, aminek részleteit még további tárgyalások során kell majd tisztázni.
