Csekély rizikó Magyarországon
A kilencedik hely részben annak köszönhető, hogy a hatvanas listán a fejlett országok közül csupán öt szerepel. Igaz, közülük egyet, Japánt megelőzi hazánk, a rossz japán növekedési kilátások, illetve a gazdasági reform egy helyben topogása miatt. Szlovénia és Észtország azonban még Magyarországnál is előkelőbb helyet foglal el, Csehország, Lengyelország és Szlovákia esetében viszont az üzleti tevékenység kockázata nagyobb, mint hazánkban.
Az EIU listáját összesen 66 indikátor alapján készítette, ezeket tíz kategóriába csoportosította. Közülük hazánkban a makrogazdasági rizikó a legnagyobb - véli az EIU -, bár a 0-tól 100-ig terjedő skálán ez a kockázati tényező is csupán 50 pontot kapott.
Véleménye indoklásaként az EIU rámutat, hogy a GDP-növekedés jövőre gyengébb lehet a tervezettnél, ha az EU-országokban várt fellendülés 2002 második felében még nem indul meg. Kissé gyorsulhat az infláció, de ha az új kormány nem szigorít a költségvetési politikán, akkor akár nagyobb is lehet a drágulás, ami a jegybankot monetáris megszorításra kényszeríti, s ez további fenyegetést jelent a GDP-növekedésre nézve. "A gyenge fiskális pozíció egyre inkább aggodalomra ad okot, akárcsak a belföldi államadósság növekedése" - figyelmeztet az EIU.
A vállalati működés kockázati tényezői közül a második legnagyobb rizikócsoport hazánk esetében az EIU szerint a kormányzati hatékonysághoz kötődő kockázat, mivel a bürokrácia még mindig túl kiterjedt, és gátolhatja a mindennapi üzleti tevékenységet. Óriási a szórás a közszférában alkalmazottak hatékonysága, megbízhatósága és integritása terén. A személyes kapcsolatok javíthatják a siker esélyét a bürokratikus és más eljárások során is.
