Dinamikusan növekvő térség
Az elmúlt öt esztendőben a világ tíz legdinamikusabban növekvő gazdaságának listáján nyolc közép- és kelet-európai ország foglalt helyet, és a térség növekedési potenciálja a következő években tovább erősödhet. A régió ily módon egyértelműen maga mögé utasította Latin-Amerika és Ázsia feltörekvő piacait - hangoztatta Marianne Kager, a BA-CA vezető közgazdásza a salzburgi világgazdasági fórumon. A jövő esztendőben még dinamikusabb, 4-4,5 százalékos növekedést jósol a bécsi székhelyű bank a térség egészének, ebből a tíz legfejlettebb volt szocialista gazdaság 3,3 százalékra számíthat az idei 2,2 után. A három balti ország jövőre 4,9, a volt jugoszláv térség pedig 4,2 százalékos GDP-bővülést érhet el, főként a gazdaságpolitika stabilizációs lépéseinek és a vállalati szektor átalakulásának köszönhetően. A kelet-közép-európai térség kedvező teljesítménye nagymértékben az elmúlt évtizedben végrehajtott változtatásoknak tudható be.
A kelet-közép-európai régió országainak teljesítménye a jelek szerint valójában nem korrelál az ázsiai vagy a latin-amerikai eseményekkel. Az EU közelségének, az egyre szorosabbá váló együttműködésnek köszönhetően várakozásaink szerint ez a térség jövőre is képes lesz a globális trenddel szemben haladva jelentős gazdasági növekedést felmutatni - fogalmazott a Világgazdaság kérdésére Jan Vanous, a PlanEcon kutatóintézet munkatársa.
Kedvezőtlen jel ugyanakkor, hogy az eddigi külföldi közvetlen tőkebeáramlás lassulni látszik. A remények szerint azonban a régió képes lesz erejét megőrizni, hiszen a belső kereslet továbbra is fűtheti a gazdaságot.
A lemaradás azonban a legfejlettebb régiókhoz képest még így is jelentős. Az átalakulás irányait sokban meghatározzák az Európai Unió által támasztott követelmények, a tagság majdani megszerzése pedig egyben serkentője is a fejlődésnek - fogalmazott lapunk kérdésére Jan Stankovsky, a bécsi Wifo gazdaságkutató intézet elemzője. Véleménye szerint a térségben tapasztalható kedvező gazdasági mutatók kisebbrészt az uniós támogatásoknak, nagyobbrészt pedig a földrajzi és kulturális közelség okán ideáramló közvetlen tőkebefektetéseknek köszönhető. Ez utóbbinál szintén meghatározó szempont, hogy Kelet-Közép-Európában a jövedelmek színvonala jelentős mértékben elmarad az uniós szinttől, a lemaradás pedig még a termelékenységgel összevetve is a legtöbb országban számottevő. A közvetlen külföldi tőkebefektetésekkel ugyanakkor gyakran fejlett technológia is érkezik, ami a termelékenység színvonalának javulásában is tetten érhető. Az így helyben megtermelődő jövedelemtöbblet jelentheti a hosszú távú felzárkózás alapját.
Nem a gazdasági növekedés az egyetlen makrogazdasági mutató ugyanakkor, amely alapján térségünk különösen sikeresnek tekinthető. Az infláció átlagosan 50 százalékról fél évtized alatt 5 százalékra lassult, a nemzeti valuták nagyrészt stabilizálódtak, az egy főre eső jövedelem pedig 1997 óta 29 százalékkal emelkedett. Ugyanezen időszakban Ázsiában 5, Latin-Amerikában pedig 13 százalékos átlagos jövedelemcsökkenést regisztráltak - számítja a BA-CA. A külső eladósodás mértéke is térségünkben a legalacsonyabb, mindössze az export 108 százaléka, miközben Ázsiában ez a szám 131, Latin-Amerikában pedig 233 százalék.
A közép- és kelet-európai országok az erőteljes külföldi tőkebeáramlásnak köszönhetően sikeresen védték ki az eurózónában az utóbbi időszakban tapasztalt gyenge konjunktúrát. Az 1997-2003 közötti időszakban 57 milliárd eurót érhet el a térség összesített tőkeimportja, ami a bruttó hazai termék mintegy 22 százalékának felel meg. Latin-Amerikában a megfelelő mutató 15, Ázsiában pedig (Kínát nem számítva) mindössze 6 százalék.
Ebben a helyzetben a volt szocialista gazdaságok nemcsak átvészelték a nyugat-európai lassulást, de még erősíteni is tudták az ottani piacokon elfoglalt pozícióikat. Az eurózónába irányuló exportjuk értéke 15 százalékkal bővült, jóllehet a tizenkét valutauniós tagállam összes importja a szóban forgó időszakban nagyjából stagnált. Ennek köszönhetően az euróövezet importjának 9 helyett immár 12 százaléka származik a térségből - derül ki a bank elemzéséből. A közép- és kelet-európai országok összesített exportja immár meghaladja a legnagyobb nyugat-európai gazdaság, Németország ipari termelésének értékét.
