BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jogharmonizáció a fogyasztóért

Hibás teljesítés esetén hoszszabb lesz az igényérvényesítési határidő, a fizetési késedelem viszont a mainál nagyobb kamattal jár majd, ha az uniós elvárásokhoz igazítják a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos szabályokat. Közülük néhány - így a szavatosságra vonatkozó szabályozás - már jövőre hatályba lép.

Hamarosan a kormány elé kerül az az öt területet felölelő törvénymódosító csomag, amely - jogharmonizációs kötelezettségünknek eleget téve - az uniós elvárásokhoz igazítja a fogyasztóvédelem szabályait. Fazekas Judit, az igazságügyi tárca helyettes államtitkára a Világgazdaságnak elmondta, hogy a változtatás érinti a Ptk.-t, valamint a fogyasztóvédelmi, a gazdasági reklámról és a termékfelelősségről szóló törvényt is.

A polgári törvénykönyvben a szavatossággal és a késedelemmel, illetve a késedelmi kamattal kapcsolatos passzusok változnak majd. Hibás termék, szolgáltatás esetén jelenleg javítást, árleszállítást, kicserélést kérhet, legvégső esetben pedig elállhat a szerződéstől a fogyasztó. Az 1999-ben elfogadott, a fogyasztási cikkek szavatossági szabályait rögzítő európai parlamenti és tanácsi irányelv ugyanakkor elsődlegesen a kicserélésre és a javításra ad lehetőséget, attól függően, hogy az árunak milyen hibája van. Árcsökkentésről és végső soron elállásról csak akkor lehet szó, ha semmiképpen nincs mód cserére, javításra.

Az államtitkár asszony felhívta a figyelmet arra: míg az irányelv csak a fogyasztói adásvételekre vonatkozik, a jelenlegi magyar rendszer ennél sokkal tágabb. A szavatossági igények minden szerződésre érvényesíthetők, és ez változatlanul fennmarad. Csupán bizonyos speciális fogyasztói szabályokkal egészül ki a törvény. Megnő például az igényérvényesítés határideje: a jelenlegi hat hónap helyett legalább két éve lesz a fogyasztónak arra, hogy valamilyen hiba miatt felléphessen a termék eladójával szemben. Új, a fogyasztó számára kedvező szabály lesz az is, hogy ha a teljesítéstől számított hat hónapon belül hibát, hiányosságot észlel, akkor azt kell vélelmezni, hogy a baj már akkor fennállt, amikor átvette az árut, megkapta a szolgáltatást. Ezzel megfordul a hazai jogban élő bizonyítási kötelezettség: az eladónak, a szolgáltatónak kell igazolnia majd azt, hogy hibátlanul teljesített. Ugyancsak a fogyasztó helyzetét könnyíti meg, hogy - a jelenlegi haladéktalan értesítési kötelezettség helyett - két hónapon belül jelezheti a kötelezettnek, ha hibát fedez fel a terméken. A módosítás visszkereseti jogot biztosít olyan szerződések esetében, amikor maga az eladó is vásárolta valakitől a terméket. Ekként továbbháríthatja a szavatossági felelősséget a szerződési láncban őt megelőző eladóra. Lényeges változás lesz az is, hogy nemcsak a szerződésben vállalt jótállásért, hanem mondjuk egy reklámban elhangzott kijelentésért szintén felelősséggel tartozik majd a kötelezett.

Nemcsak itthon, az uniós országokban is sok problémát okoz a késedelmes teljesítés. Ezt megakadályozandó született a 2000/35. sz. EK-irányelv, rögzítve a pontosabb fizetés garanciáit. Az irányelvhez igazodik a késedelmi kamat fizetésére és mértékére vonatkozó Ptk.-beli szabályok módosítása. Ma akkor esik késedelembe a kötelezett, ha a dolog átadásakor vagy a szerződésben kikötött határidőben nem teljesít. Az irányelv megkívánja azt a kiegészítést, hogy határidő híján a számla benyújtásától, illetve a teljesítéstől számított 30 napon belül kell fizetni. Ennek eredménytelen elteltével a kötelezett késedelembe esik, és kamattal tartozik, amelynek mértéke a jegybanki alapkamat plusz 7 százalék. Csatlakozásunk után mércéül az Európai Központi Bank által meghatározott kamat és az ehhez járuló 7 százalék lesz az irányadó. Az új szabályok a gazdálkodószervek egymás közötti ügyleteiben érvényesülnek majd.

Változnak a termékfelelősség némely passzusai is. Az elsődleges, tehát a feldolgozatlan mezőgazdasági, halászati, vadászati termékek is e törvény hatálya alá kerülnek. Ma a tízezer forint feletti dolgozói károkat lehet termékfelelősségi jogcímen érvényesíteni. A harmonizációval 500 euró lesz a minimális igényérvényesítés.

Nagyon sok szerződés átnyúlik a határokon, következésképpen bel- és külföldi fogyasztót is érhet jogsérelem. Egy 1998-as közösségi irányelv rendelkezik arról, hogy a jogsérelemtől való eltiltást ne csak az adott tagállam saját érdekvédelmi szervezetei kérhessék, hanem más, az Európai Unió által elismert és regisztrált külföldi érdekvédelmi szervezetek is.

A módosítások a csatlakozás időpontjában lépnek hatályba. A fogyasztóvédelmi békéltető testületekre vonatkozó új passzusok azonban már 2003 januárjától, a Ptk. szavatossági szabályai pedig jövő július l-jétől élnek - közölte befejezésül Fazekas Judit.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.