Ki írja alá a német választások után a bővítési csekket?
Az EU-tagjelöltek számára az lenne a német választások legroszszabb kimenetele, ha nem jönne létre határozott cselekvésre képes koalíció, vagy ha egy kormányképes többséget csak hoszszú hetek vitái után sikerülne összehozni - hangoztatja a brüsszeli Európai Politikai Tanulmányok Intézetének vezetője. Egy elhúzódó kormányalakítás a közös agrárpolitika megreformálását célzó, sürgős intézkedéseket is veszélyeztetné, az októberi EU-csúcstalálkozót pedig teljesen feleslegessé tehetné.
A bizonytalan helyzetet a Reuters úgy jellemzi, hogy kell valaki, aki Berlinben aláírja a bővítési csekket. A csatlakozási tárgyalások lezárása előtti utolsó hetekben a németek szerepe azért meghatározó, mert az EU-költségvetés 30 százalékát ők fizetik be, ennyiben döntő szerepük lehet az új tagoknak járó regionális fejlesztési segélyek és a nekik juttatható agrártámogatások mértékének meghatározásában. Mint a brit hírügynökség emlékeztet rá, a súlyos költségvetési egyensúlyi problémákkal küszködő német kormány számára rendkívül fontossá vált, hogy el tudja kerülni a bővítéshez kapcsolódó pótlólagos befizetéseket.
Bár az Európa-politika tekintetében nincs számottevő különbség a szemben álló felek között, Párizs számára mégis vonzóbb lehetne egy konzervatív-liberális koalíció. A konzervatív kancellárjelölt, Edmund Stoiber egy júliusi látogatás során kijelentette, hogy támogatja az agrárreform végrehajtásával kapcsolatos francia törekvéseket, ami a legnagyobb mezőgazdasági támogatásokat leakasztó párizsi kormány számára kedvező álláspont. A francia elnöknek egyébként is vannak lappangó személyes ellentétei a mostani német kancellárral. Gerhard Schröder máig nem tudta megemészteni, hogy Jacques Chirac meghiúsította a német befizetések csökkentésére, illetve a lakosságarányos szavazati súlyarányok megteremtésére irányuló törekvéseit. A négy évtizeden keresztül az EU-integráció legfőbb hajtóerejének tartott francia-német tengely megerősítését Brüsszelben is fontosnak tartják, hogy előbbre lehessen lépni az intézményi reformok legégetőbb kérdéseiben.
