Magyarország éppen a léc fölött

Értesüléseink szerint a bővítésnek a tagjelöltekre gyakorolt költségvetési hatásait vizsgáló bizottsági elemzés azzal számol, hogy Magyarország 2004-ben 25 millió eurós többletben lesz az uniós kasszába teljesített összbefizetéseket és az onnan kapott kifizetéseket tekintve. A bizottsági számítások szerint a mérleg 2005-ben már 347, egy évvel később pedig már 588 millió eurós pozitív szaldót fog mutatni.

Brüsszelben hangsúlyozzák, hogy a nagyköveti tanácsnak egy hete átadott bizottsági elemzés csupán egy gondolkodási folyamat része, semmiképpen sem végeredmény vagy akár annak valószínűsített verziója. A brüsszeli testület a maga részéről lényegében folytatta a januári bővítési jelentését, és immár tagjelölt országokra is lebontotta, az egyes részterületeket számba véve és összegezve, milyen végső kép alakulhat ki. Mindeközben látni kell, hogy a tagállamok között egyelőre még abban sincs egység, vajon a kiindulási alapul szolgáló januári bizottsági papírt elfogadják-e munkaanyagnak, avagy sem. Tekintve azonban, hogy legalább négy tagállam - Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és Svédország (valamint a regionális támogatások tekintetében Franciaország is) - túl bőkezűnek tartja az év eleji brüsszeli becslést, bizottsági körökben fontosnak érezték demonstrálni, hogy még ez alapján is a tíz tagjelöltből négy nettó befizető lenne a csatlakozás utáni első évben, hat pedig kedvezőtlenebb helyzetbe kerülne, mint a tagságot megelőző évben volt. Azaz minden további kurtítás a januári javaslathoz képest csak ennél rosszabb végkifejletet hozhat magával.

A bizottsági számítási módszer amúgy egyebek között azt vette számításba, hogy a tagságig várhatóan hogyan alakulnak az előcsatlakozási alapok (SAPARD, ISPA, PHARE) kifizetései, illetve a csatlakozás utáni első években milyen összegű folyósítások - tehát nem csak fizetési kötelezettség - valószínűsíthetők a mezőgazdasági és regionális alapokból, illetve mindezekkel szemben milyen befizetési kötelezettség állhat.

Ami a tagságból automatikusan következő részesedéseket és támogatásokat illeti, Brüsszelben úgy számoltak, hogy Magyarország 2004-ben 155 millió eurót kaphat a közös agrárpolitikai alapból, zömében vidékfejlesztés és piaci intézkedések címén (közvetlen támogatás ebben még semmiképpen sincs, hiszen engedélyezése esetén is csak 2005-től, visszatérítés jelleggel jelenik meg ez a tétel a közösségi kiadások között). Strukturális és kohéziós pénzekből 2004-ben 339 millió eurónyi jutna Magyarországnak, míg egyéb politikák finanszírozásából 51 milliót kaphatna. Ez tehát 545 milliós tényleges kifizetést tehetne ki, ami még jelentősen elmarad az ugyanerre az évre tervezett 1,2 milliárdos közösségi támogatási kötelezettségvállalástól, de ami az előcsatlakozási alapok által korábban megítélt pénzek 2004-re jutó kifizetéseivel már felmenne 761 millióra. A 2004-es magyar befizetés a bizottsági számítás szerint összesen 736 millió euró volna, a végső szaldó pedig plusz 25 milliót tenne ki. Tekintve, hogy az előcsatlakozási alapokból való tényleges részesedés 2003-ban brüsszeli számítás szerint 204 millió euró lenne (magyar számítás szerint több), a nettó befizetői státus elkerülése mellett is 179 millió eurós helyzetromlást kellene tudomásul venni.

A mérleg a következő évben már javulna: 2005-ben 749 millió eurós befizetésre jutna 1,1 milliárdos részesedés, 2006-ban pedig már a 776 milliós befizetéssel 1,36 milliárdos bevétel állna szemben. Mindez részben az első kötelezettségek - például regionális támogatások - fokozatos kifizetéssé válásából, részint a közvetlen agrártámogatások megkezdéséből adódna.

A tárgyalásokban élenjáró tízek közül a legkedvezőbb első éves költségvetési mérlegnek Lengyelország nézhetne elébe (az esetében keletkező 870 milliós többlet még a 2003-as, 846 milliós előcsatlakozási szaldót is meghaladná). A legnagyobb vesztesnek - a mai számítási feltételek mellett - Csehország tűnik, amelyik a 2003-as 158 millió eurós többlet helyett elvben 2004-ben 185 milliós mínusszal kellene beérje.

Mindezek a kalkulációk tehát a tagországok képviselőiből álló bővítési munkacsoport számára kívánnak támpontul szolgálni. Ez utóbbinak szeptember 23-ára kell a nagyköveti tanácsnak átadnia jelentését és esetleges javaslatait.