Mikola: Jó szándék, rossz végrehajtás
Az egészségügyi tárca előző minisztere tegnap újságírók előtt kijelentette: az ágazat dolgozóinak juttatandó átlagosan 50 százalékos alapbér-emelés szándéka jó, de az elkapkodott végrehajtásnak hosszú távon nagy ára lesz. Mikola István szerint ugyanis nincs fedezet az alapbérhez kapcsolt pótlékokra és az ügyeleti díjakra. Pedig a munka törvénykönyve előírja, hogy a hét végi munkavégzés után 50 százalékos pótlék jár a dolgozóknak, s ha a nővérek pihenőnapját nem tudják kiadni, 100 százalékos pótlékot kell fizetni nekik. Tart a szeptemberi béremelést követő létszámstoptól is, mivel csak az elsején állományban lévő dolgozókra szólóan kapják meg az intézmények az 50 százalékos béremelés forrását, így nem lesz fedezet az új alkalmazottak felvételére. Félő, hogy a bérekhez szükséges pénzt az intézmények vezetőinek a dologi kiadásaikból kell kiegészíteniük - mondta.
Kritikával illette az exmi-niszter azt is, hogy a kormány és a mintegy 160 gyógyszercég között tavaly kötött megállapodást nem tartotta be az új kabinet. E szerint júliustól az infláció 70 százalékával emelhették volna a tb által támogatott készítmények árát, az 550 forintnál olcsóbb, elsősorban a Magyarországon gyártott 1400 szer ára ennél is jobban nőtt volna, s mintegy 600 originális medicinával bővült volna a támogatott gyógyszerkör. Szerinte a megállapodás negligálásával a kormány megakadályozta a magyar gyógyszerkincs korszerűsítését, ami a betegeknek is kárt jelent. Úgy fogalmazott: nem lesz rendezett módja az innovatív idegrendszeri, mozgásszervi, szív- és érrendszeri, daganatos betegségek elleni orvosságok behozatalának, hibás lépés, hogy ismét visszatérnek a kézi vezérlésű gyógyszerbeszerzésre. Az olcsó szerek áremelkedésének elvetése miatt tartani lehet attól, hogy a cégek leállnak a forgalmazásukkal.
Mikola István arról is beszélt, hogy az úgynevezett kórháztörvény módosításával - ez a gyógyítóintézmények új formában való működését fogalmazta meg - soha nem látott, káros forprofit folyamat indul meg az egészségügyben. Az eredeti törvényszöveg szerint a gazdasági társaságokká alakuló intézmények csak nonprofit szervezetként működhettek volna, s kizárták volna a szakmai befektetőket, a módosítás ez utóbbira is lehetőséget ad. A nonprofit elv feladása utat nyit a nagy kaszálóknak, hiszen a gyógyintézményekbe befektető gyógyszer- és egészségügyi műszereket gyártók nyilván saját termékeik felhasználását preferálják majd.
Kifogásolja azt is az előző miniszter, hogy a parlamenti választások előtt ígért 1500 milliárd forintos egészségügyi invesztíció - ezt négyéves programként hirdette meg az MSZP - vélhetően elmarad, az idén mindössze 3 milliárd jut a tudomása szerint 14 milliárd forint körüli adóssággal küszködő kórházaknak.
Méltánytalannak tartja azt is, hogy az Egészséges nemzetért népegészségügyi program végrehajtása leállt, pedig a Fidesz-kormány betegségek megelőzésére kidolgozott tízéves programját az Egészségügyi Világszervezet referenciaanyagként fogadta el. (NTE)
