Négypárti uniós tárgyalások
Egyetértés látszott körvonalazódni a tegnapi, az uniós csatlakozással összefüggő négypárti nyilatkozatot előkészítő tárgyalásokat követően, ám az alapvető ellentmondás továbbra is fennmaradt a pártok között. Kovács László külügyminiszter a Világgazdaságnak nyilatkozva hangsúlyozta: a Fidesz Szájer József irányításával érkezett delegációja nem vetette fel az Orbán Viktor által megfogalmazott követeléseket, és ez azt jelzi, hogy nem kívánják követni a volt miniszterelnököt a "politikai ámokfutásában". A Fidesz - Szájer József vezette - külügyi kabinete azonban este közleményt adott ki, melyben leszögezik: a kabinet egyetért és támogatja a volt miniszterelnök álláspontját. Információink szerint a kérdés szerepel a Fidesz mai elnökségi ülésén is, ahol a pártvezetés tárgyal arról, hogyan képviseljék álláspontjukat uniós ügyekben. A párt fő kommunikációs üzenete azonban már eddig is körvonalazható volt: a csatlakozást úgy kell lebonyolítani, hogy az előnyös legyen a magyar polgárok többségének.
Úgy tudjuk: az Orbán Viktor által az uniós alkotmánymódosítás támogatásához szabott három feltétel közül a földkérdés kezelése lehet - mindkét oldal számára - a legkörülményesebb. A téma felvetése nem újdonság, hiszen júniusban jelentették be, hogy a Hajrá Magyarország! ügydöntő népszavazást kezdeményez az új kormány által eszközölt módosítások visszavonása érdekében. Ennek lényege, hogy a családi gazdálkodókat újra első helyen illesse elővásárlási és -haszonbérleti jog. Az Országos Választási Bizottság által már hitelesített kérdések jelenleg az Alkotmánybíróság előtt vannak, de ha a testület dönt is róluk, legkorábban az önkormányzati választásokat követő 41 nappal, azaz december első felében lehet elkezdeni az aláírásgyűjtést. Ez azt jelentheti, hogy a referendumot éppen kora tavasszal, az uniós csatlakozásról tervezett népszavazással egy időben vagy ahhoz közel kellene tartani. Kovács László lapunknak azt mondta, az uniós csatlakozásról szóló népszavazást a március-áprilisra tervezett csatlakozási szerződés aláírását követő egy hónapon belül kellene megtartani. Az egymáshoz közeli időpontok több problémát is felvetnek, egyrészt a részvételi hajlandóság miatt, másrészt pedig azért is, mert a kormány szándékai szerint az uniós referendummal semmilyen egyéb népszavazási kérdést nem lehet összekötni.
Ha az álláspontok megmerevednek, a két népszavazás időbeli közelsége nem is fordulhat elő. A Fideszben többen úgy vélik, akkor lehet eltekinteni a népszavazási kezdeményezéstől, ha a kormány magától is hajlandó a földtörvény "visszamódosítására", ha azonban ezt nem teszi meg, valóban nem járulnak hozzá az uniós alkotmánymódosításhoz sem. Ez azonban azt jelenti, hogy nincs mód sem a csatlakozási szerződés aláírására, sem pedig e kérdésben népszavazás kiírására. Ez a forgatókönyv azt feltételezi, hogy a földügyi referendum kényszerítette törvénymódosítást követően, némi csúszással kerülhet sor a csatlakozásra.
A szocialisták későbbi taktikájának kidolgozásában meghatározó kérdés az, hogyan dönt az Alkotmánybíróság a fideszes népszavazási kérdésekről. A tegnapi négypárti tárgyalásokon, illetve a parlament napirend előtti vitájában e témákban nem szaladtak ennyire előre a pártok. Mindkét oldalon úgy vélik, elképzelhető akár egy négypárti nyilatkozat csütörtöki aláírása is, amelyet azonban konkrét belpolitikai vonatkozású kérdések tisztázása híján az ellenzék és a kormány is a maga sikereként értékelhet.
