Nemzetközileg is újszerű tőkejuttató program
A világ tavalyi GDP-jének mindössze 0,32 százalékát tették ki a kockázatitőke-befektetések, ami fele a 2000-ben regisztráltnak - derül ki a PricewaterhouseCoopers és a 3i cég most közzétett elemzéséből. Észak-Amerika 62 százalékos részesedésével továbbra is uralja ezt a piacot, Nyugat-Európa másodikként a maga 21 százalékával messze lemarad az éllovastól. A kilenc országot magában foglaló közép- és kelet-európai régió 8 százalékos csökkenéssel "úszta meg" a tavalyi évet a kockázatitőke-kihelyezést illetően.
Régiónkon belül két országban nőtt jelentősen a kockázatitőke-befektetések nagysága: Szlovákiában 470, Magyarországon 171 százalékkal. Ez különösen hazánk esetében figyelemre méltó, hiszen itt az abszolút érték is magas: a tavalyi 129 millió dolláros érték csak 6 millióval marad el a még régióvezető, de egyébként szintén visszaeső Lengyelország adatától, és az Oroszország nélküli térség összes ilyen befektetésének 37 százalékát tette ki. Az elemzés szerint a magyarországi beruházások célpontjainak jelentős része nem hazai vállalat volt.
Ami a kis- és középvállalkozásokat illeti, a Bannoc Consulting által a bizottság felkérésére 2001-ben készített tanulmány megállapítása szerint az Egyesült Államokban és Európában a kkv-k által igénybe vehető kockázati tőke kínálata továbbra is rendkívül szűkös. A tőkebefektetések igen csekély mértékben befolyásolták a 10-250 alkalmazottat foglalkoztató, mindkét piacon körülbelül 1,2 millió vállalatot számláló kisvállalkozások kockázatitőke-igényének kielégítését. A helyzet vélhetően Európában súlyosabb, legalább három ok miatt. Először: az informális befektetői tevékenység (úgynevezett üzleti angyalok) Európában még mindig lényegesen kisebb. Másodszor: az amerikai bankrendszer a pénzügyi termékek szélesebb kínálatát nyújtja a kkv-knek. Harmadszor: az Egyesült Államok piacán a befektetői tőkével feltöltött kisvállalkozói befektetőtársaságok jelentős mértékben hozzájárulnak a kockázati tőke kínálatának megteremtéséhez.
Az Európai Unióban ugyanakkor a kis- és középvállalkozásokba történő kockázati tőkebefektetések ösztönzését a munkahelyteremtés kulcskérdésének tekintik. A bizottság a kockázati tőkéről szóló, 1999-ben elfogadott akciótervében ezért egyrészt kockázatvállalást ösztönző intézkedéseket javasol, mint például a vállalkozások finanszírozásában érdekelt intézmények támogatása adókedvezményekkel és állami garanciákkal vagy a kis- és nagyvállalatok közötti partnerség kiépítésének elősegítése. A megtakarítások mobilizálását célzó lépések közé sorolható a magánszemélyek ösztönzése a kkv-kbe történő befektetésekre. Például Hollandiában az egyéni befektetők adómentességben részesülnek a kkv-tól kapott kamatjövedelem után.
A Magyarországon működő több mint 800 ezer kisvállalkozás az összes vállalkozás jegyzett tőkéjéből alig tíz százalékkal részesedik, a finanszírozási problémák így nálunk fokozottan jelentkeznek. Az induló és a kisebb méretű vállalkozások fejlődését a banki hitelek elérésének nehézségei is korlátozzák. Különösen a fejlődés korai szakaszában lévő, kisebb méretű vállalkozások piaci alapú tőkeszerző képessége korlátozott, ami e vállalkozói kör fejlődési lehetőségeit jelentősen gátolja. Számos esetben fordul elő, hogy egy kisvállalkozás versenyképes projekthez hitelt igényel, amelyet a vállalkozás tőkehiánya miatt nem lehet kielégíteni. Ennek orvoslására a Pénzügyminisztérium a hitelintézetek bevonásával tavaly kidolgozott egy piaci elvű tőkejuttatási programot. Végrehajtására a tárca hét bankkal és a Hitelgarancia Rt.-vel mintegy 3,5 milliárd forint saját tőkével megalapította a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt.-t. Létrehozásában a bankok érdekeltségét az teremtette meg, hogy a tőkejuttatással hitelképessé tehető ügyfeleik bizonyos része, ez a kör stabillá válhat, és szolgáltatásaik szélesebb körét veheti igénybe.
