Ösztönzés a beruházásoknak

A kormány mai ülésén tárgyalja a beruházásösztönzési stratégia cél- és eszközrendszerének felülvizsgálatáról szóló, több tárca közös előterjesztésében készült anyagot. A tervek már a jövő évi költségvetést is érintenék: több támogatási forma forrását ugyanis ebben kell megteremteni.

A kabinet egyrészt az adójellegű támogatások rendszerének változtatásával kívánná ösztönözni a magyarországi beruházásokat. A már jövőre életbe léptetendő fejlesztési adókedvezménynek köszönhetően - a becslések szerint - 2004-ben 60 milliárd forintnyi megtakarítást érhetnének el a vállalkozások.

Új lehetőségként vezetnék be az adómentes fejlesztési tartalékképzés lehetőségét (ennek alternatívájaként a dokumentum foglalkozik az adókulcscsökkentéssel is, de lényegében elveti a lehetőséget). A vállalkozások fejlesztési célra képzett tartaléka után csak az összeg felhasználását követő évben kell adózni. A javaslat szerint a tartalékot meghatározott időn - 3-4 éven - belül kell felhasználni. Az ösztönző - szakértők szerint - elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak nyújthat segítséget. A beruházás új vagy legalább felében új tárgyi eszközzel való megvalósításának előírásával, illetve a tartalékalap felső korlátozásával 13-20 milliárd forintra tehető az évi adóbevétel-kiesés.

Ugyancsak adójellegű támogatást jelent - s lényegében már tényként említi az előterjesztés - az idén 4500 forintos egészségügyi hozzájárulás csökkentését, majd megszüntetését 2005-re.

A külföldi beruházások letelepítését egy sor eszközzel közvetlenül támogatnák. A telephely-létesítéshez, az infrastruktúra fejlesztéséhez vagy a szakképzés beruházói igényeket kielégítő formáinak megvalósításához nyújtott támogatások sorolhatók ide. A kedvezményes telephely programján belül - a jogosultak köre szerint - támogatnák a multinacionális vállalatok, a nekik közvetve vagy közvetlenül beszállító közép- és nagyvállalatok telephelyválasztását (ez esetben elsősorban az ipari park program átalakításával). Emellett külön programot indítanának a kkv-k számára. A program - évente 2-3 multi betelepülésével, illetve 3-4 kiválasztott ipari park legkorszerűbb távközlési és egyéb infrastrukturális felújításával számolva - évi 20-25 milliárd forint pluszkiadást jelent a büdzsének. A program lebonyolításával több működő szervezet is megbízható (köztük a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht.), de elképzelhető, hogy e célra egy új társaságot hoznak létre.

Évi 1,5-2 milliárdot szán az előterjesztés infrastrukturális fejlesztések támogatására. A támogatás beruházásonként maximum 200 millió forint lenne, illetve nem érhetné el a beruházás és az infrastrukturális fejlesztés összesített költségeinek egynegyedét.

A szakképzési támogatások többsége eddig is elérhető volt, ám átláthatatlanul szabályozva, állapítja meg az előterjesztés. A jövőben külön meghatároznák a működő és az új beruházáshoz kapcsolódó támogatásokat, melyeket pályázatok nélkül lehetne igénybe venni.

Külön teret szentel a javaslat az informatikai beruházásoknak. A szélessávú internetelérést biztosító szolgáltatók az új világháló-előfizetők belépését lehetővé tevő kapacitás fejlesztésének költségéhez 50 százalékos támogatást kapnának, ám előfizetőnként legfeljebb 20 ezer forintot. Ez éves szinten 600 millió forinttal terhelné a büdzsét.

Végül, de nem utolsósorban a beruházók közérzetét javítandó számos eljárást újraszabályoznának. Ezek között egyszerűsítenék a tartózkodási és munkavállalási engedélyek kiadását, egységes APEH-állásfoglalásokat alakítanának ki, gyorsítanák a vámügyintézést, s egységesítenék és gyorsítanák a bírósági ítélkezési gyakorlatot. (DG-TE)