Reform az agrárbüdzsében

Teljes mértékben megszüntetné a jövő évtől az agrártárca a jelenlegi agrár- és vidékfejlesztési támogatási rendszert - értesült a Világgazdaság. Az FVM az elavultnak ítélt dotációs szerkezet eltörlését a közelgő uniós csatlakozással indokolja. A változtatási elképzeléseket tartalmazó, lapunk birtokában lévő tervezet szerint a gyökeres módosítások elsődleges célja, hogy - 2004-es belépést feltételezve - a hazai agrárpiaci szereplők begyakorolhassák az EU-ban alkalmazott támogatási mechanizmusokat.

A változtatások részeként a minisztérium felszámolná az agrárbüdzsén belüli három nagy kasszát: a piacra jutási, a beruházási és a termelési támogatásokat. Helyettük olyan dotációs szisztémát vezetne be, amely a finanszírozási források szerint osztályozná az egyes támogatási formákat. A tárca az EU-s szabályozásból kiindulva három új meghatározó dotációs kategóriát állítana fel: a tisztán uniós, a társfinanszírozású, illetve a csak nemzeti forrásokból táplálkozó támogatások csoportját. Ezzel nagyrészt már jövőre olyan dotációs rendszer lépne életbe, amelyet 2004-től kötelezően alkalmazni kellene.

A minisztérium a tisztán EU-s finanszírozású támogatások közé a föld- és állatalapú, a különböző termékpályákhoz kötődő és az intervenciós forrásokat helyezné. E kategória tehát a mostani piacra jutási és agrártermelési támogatásokat váltaná ki.

Magyarország az EU-tól e célokra közvetlen kifizetésű dotációkat kapna, amivel összefüggésben semmilyen hazai beavatkozásra nem lenne lehetősége. Az uniós pénzek majdani fogadásához ugyanakkor ki kell építenie az úgynevezett integrált irányítási és ellenőrzési rendszert (iier) és a magyar kifizetőügynökséget is. Fontos módosításként az FVM a földalapú támogatásoknál megszüntetné a sok vitát kiváltó birtokkategóriákat. Egyúttal már most felhívja a figyelmet arra, hogy a csatlakozás után új mezőgazdasági hitelekre kamattámogatást nem adhat.

A társfinanszírozású dotációkhoz a mai agrár- és vidékfejlesztési (beruházási) pénzek tartoznának. Az FVM szerint a hazai agrárfejlesztési támogatásokat át kell alakítani ahhoz, hogy beilleszthetőek legyenek az uniós szisztémába. A nemzeti fejlesztési terv tartalmazza majd azokat az agrárcélokat, amelyeket társfinanszírozásban a csatlakozás után meg akarunk valósítani. A jövedelemtermelő beruházásokhoz az EU általában 35 százalékos, a vidékfejlesztési intézkedések zöméhez pedig 75 százalékos mértékben járul hozzá. Ily módon azonban csak életképes vállalkozások és termelői közösségek lesznek támogathatók. A nehéz pénzügyi helyzetben lévő piaci szereplők csak nemzeti forrásokból kaphatnak pénzeket a reorganizációra és a szanálásra vonatkozó szigorú uniós iránymutatás szerint.

Az FVM külön blokkban szerepeltetné azokat a dotációkat, amelyeket Magyarország nemzeti támogatásokként a belépés után is fenntartana. Ide számos olyan - például minőségi, agrárfinanszírozási, állattenyésztési - szubvenciót sorolna, amely az előző csoportokba nem fér bele. A támogatási tervezet rögzíti: csak olyan dotációkból lehetnek nemzeti támogatások, amelyek a csatlakozás előtt is érvényben voltak. Emiatt elképzelhető, hogy a tárca jövőre olyan jogcímeket is meghirdet, amelyekre elegendő forrást nem tud biztosítani. A nemzeti támogatások alkalmazása különösen fontos lehet azokban az ágazatokban, amelyekben a közösségi agrárpolitika bevezetése jelentős pozícióromlást okoz - állítja az FVM.

Mint lapunk ismertette, Németh Imre agrárminiszter jövőre legalább 350 milliárd forintos büdzsével kívánna gazdálkodni az agrárcélok megvalósítása érdekében, szemben az idei 319 milliárd forintos kerettel (VG, 2002. június 13.). E pénzmennyiséggel minimálisan teljesülnének az úgynevezett agrártörvény előírásai, amelyek - 1998-as bázisról kiindulva - évről évre inflációval és GDP-bővüléssel arányos dotációnövelést írnak elő. A mostani tervezet szerint a 350 milliárdos összegen belül az agrár- és vidékfejlesztési pénzek 238 milliárdot tennének ki, ami 30-40 milliárdos pluszt jelentene az ez évi 200 milliárd forint körüli forráshoz viszonyítva. A fennmaradó több mint 100 milliárd forintot az intézményi kiadások vinnék el, amelyek nagysága érdemben nem változna az ideihez képest. Az FVM ugyanakkor most felhívja a figyelmet arra, hogy az elmúlt években az agrárbüdzsére több olyan kifizetés hárult, amely új terhet jelentett, illetve forrásokat vont el a normál agrártámogatásoktól. Ilyen volt az agrár-környezetvédelmi program, az úgynevezett kibontakozási támogatás és a visszafizetetlen agrárhitelek miatti garanciabeváltás. E nézetet korábban Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara volt főtitkára képviselte a leghatározottabban, aki most a tárca közigazgatási államtitkára posztját tölti be.

Ha a dotációs korrekciókat elvégezzük, az agrárium a törvényesnél mintegy 200 milliárd forinttal kevesebb támogatást kapott 1998-2002 között - állítja az FVM. A tárca szerint emellett az agrártörvény arról is rendelkezik, hogy a minimális dotációbővítésen felül a csatlakozásig a magyar agrártermékek EU-hoz mért támogatottsági hátrányát folyamatosan csökkenteni kell. Erre a minisztérium jövőre 30 milliárdot irányozna elő. Összességében úgy ítéli meg, hogy az agrárgazdaság számára 327 milliárdos támogatás lenne reális a 238 milliárdos minimális szint helyett. Ez esetben viszont az FVM költségvetése jóval meghaladná a miniszter által korábban megcélzott 350 milliárdos összeget.