Röviden

Szlovénia nem akar nettó befizető lenni

Az európai ügyekkel megbízott szlovén miniszter "teljességgel elfogadhatatlannak" mondta, hogy országa a csatlakozás után azonnal a közösségi költségvetés nettó befizetőjévé váljék (VG, 2002. szeptember 11., 3. o.). Janez Potocnik üdvözölte a normán felüli, egyösszegű, átalányban való visszautalás uniós tervét, amelynek révén elkerülhető lenne, hogy az új tagok közül a leggazdagabbaknak a csatlakozás után azonnal többet kelljen befizetniük, mint amennyit visszakapnának. (Reuters)



Bővítés az agrárbüdzsé növelése nélkül

Az agrárügyekben illetékes brüsszeli biztos kijelentette, hogy az új tagok felvétele megoldható a közös agrárkiadások relatív súlyának növelése nélkül. Franz Fischler szerint a bővítés után is a GDP 0,43 százalékán belül lesz tartható az uniós mezőgazdasági támogatások aránya. A francia államfő állítólag egyetért egy 2006 utáni agrár-költségvetési plafon meghatározásának és rögzítésének tervével. (Reuters)



Brüsszel ragaszkodik a stabilitási paktumhoz

Az Európai Bizottság cáfolta, hogy titkos megállapodás jött volna létre a - stabilitási paktumban a költségvetések kiegyensúlyozására megszabott - 2004-es határidő kitolásáról (VG, 2002. szeptember 11., 4. o.). Ilyen értelmű értesülést a német Wirtschaftswoche közölt. (Reuters)



Növelnék a kötelező olajtartalékokat

Az Európai Bizottság szeretné elérni, hogy a tagállamok - a mostani 90-ről - 120 napi felhasználás mértékéig növeljék a tárolt energiatartalékok szintjét. Az előírt készleteket jelenleg állami és magánintézmények tartják fenn, tagországonként eltérő arányban, Brüsszel szerint viszont szükséges lenne, hogy a megnövelendő szintből legalább 40 napos fogyasztást lehessen fedezni az államok által őrzött hányadból. (Reuters)



Uniós stratégia a k+f ösztönzésére

Az Európai Bizottság stratégiát dolgozott ki, hogy megfordítsa az EU k+f kiadásainak az USA és Japán szintjétől egyre inkább lemaradó trendjét. Az elképzelések között a kutatást fontolgató kisvállalkozásoknak nyújtandó kormányzati hitelgaranciák, adókedvezmények és támogatások szerepelnek. (Reuters)



Németországi csődhullám

Az év első felében 14,2 százalékkal, 18 500-ra nőtt a csődvédelmet kérő német vállalatok száma az előző esztendő azonos időszakához képest. A jelentős mértékű emelkedés azonban részben az egyszemélyes vállalkozások csődeljárását megkönnyítő törvényi változtatásoknak tudható be. (Reuters)



Kevesebb tőke áramlik a feltörekvő piacokra

A Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) előrejelzése szerint az idén évtizedes mélypontra süllyed a fejlődő országokba irányuló magántőke-áramlás. A folyamat legfőbb okaként az IIF vezérigazgatója a politikusi felelőtlenséget, a befektetői óvatosságot és az IMF szigorát nevezte meg. (Reuters)



Véget ért a japán recesszió

A japán gazdaság az előre jelzettnél némileg nagyobb mértékben, 0,6 százalékkal bővült az április-júniusi időszakban. Az országban ötödik negyedéve most először jegyeztek - éves szinten számítva 2,6 százalékos - gazdasági növekedést. (Reuters)



Moszkva engedett Kalinyingrád ügyében

Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa szerint Moszkva már nem ragaszkodik vízummentes tranzitfolyosó kialakítására Lengyelországban Kalinyingrád lakói számára. Az Európai Bizottság a jövő héten tesz javaslatot egy különleges vízumegyezmény megkötésére. (Bloomberg)



Költségvetési szigort kér az IMF Varsótól

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a közfinanszírozási rendszer reformjára és szigorú kiadási korlátok alkalmazására szólította fel a lengyel kormányt, lehetőséget látva azonban a monetáris politika további lazítására. Az IMF szerint a lengyel gazdaság az idén ugyan csak 1, jövőre pedig 2,75 százalékkal bővülhet, de 2004-2006-ban a ráta az 5 százalékot is elérheti. (Reuters)