Segélyek helyett privatizációt!
Az uniós csatlakozásra váró kelet-közép-európai országokban összesen több mint 500 milliárd euróra lenne szükség ahhoz, hogy az infrastruktúra színvonala elérje a jelenlegi EU-tagállamok átlagát - állítja a berlini DIW kutatóintézet. Ebből a közlekedési hálózatokra 90, a távközlésre 60, a víz- és szennyvízhálózatokra 180, az energetikára 110, a kapcsolódó környezetvédelmi feladatokra pedig 70 milliárd euró jut. A fejlesztésekre rendelkezésre álló nemzeti és nemzetközi források azonban jócskán elmaradnak az igényektől, így a berlini szakértők szerint az érintett országoknak inkább a magántőke fokozott bevonására kellene koncentrálniuk. Ez a privatizáció és a piacnyitás gyorsítását, továbbá a köz- és magánszereplőket bevonó partnerségi konstrukciók feltételeinek javítását jelenti. A fogyasztói díjak sokszor fájdalmas emelésére is sort kell keríteni, főként a víz-, áram- és gázszolgáltatásban, és az autópályadíjakat is be kell vezetni ott, ahol ez még nem történt meg - figyelmeztet a jelentés.
A tagjelöltek közül Magyarország, Lengyelország és Észtország érte el a legtöbb eredményt az infrastruktúra nyugati szintre emelése terén - állapítja meg a DIW. Az ágazatok közül a távközlés fejlődött legtöbbet az elmúlt évtizedben: a száz lakosra jutó vezetékes telefonvonalak számát tekintve Magyarország és Szlovénia immár az EU-átlagot megközelítő szinten van, és gyorsan nő a kelet-közép-európai lakosság mobiltelefonnal való elátottsága is. Viszonylag kevés előrelépés történt ezzel szemben a gyorsforgalmi úthálózat kiépítésében, bár Budapest és Ljubljana e téren is jobban áll a többieknél. A hagyományos infrastruktúra - mindenekelőtt a vasúti személy- és teherszállító kapacitás - kihasználtsága ugyanakkor a térségben mindenütt visszaesett a kilencvenes évek folyamán.
