Stabil pénzügyi helyzet
A fővárosi önkormányzat pénzügyi helyzete stabil, nagyrészt az elmúlt években az adósságszolgálatra is tartalékolt bevételeknek köszönhetően. A nettó adósságállomány menedzselése nem jelent kockázatot - áll abban a jelentésben, amely a főváros pénzügyi helyzetét, illetve az elmúlt választási ciklusban keletkezett és a későbbieket is terhelő determinációkat összegzi. A törvény szerint az önkormányzatoknak a helyhatósági választások előtt el kellett készíteniük ezt a dokumentumot.
A fővárosi összefoglaló szerint az elmúlt négy év fejlesztési politikájával, az infrastrukturális beruházások részben hitelfelvételből történő finanszírozásával biztosítani lehetett, hogy hozzávetőlegesen egyenletes maradjon az éves fejlesztési kifizetések összege. Az önkormányzat pénzügyi vezetése szerint finanszírozási téren a kiegyensúlyozott költségvetés eléréséig olyan stratégiát célszerű alkalmazni, amelyben az aktív hitelfelvételi politika és a pénzügyi tartalékok fenntartása együtt van jelen. Az aktív hitelpolitika lehetővé teszi a kiemelkedően fontos beruházások mielőbbi megvalósítását. Ezzel a technikával oldható meg az is, hogy a fejlesztések által megvalósuló szolgáltatásokat azok a nemzedékek fizessék meg, amelyek igénybe veszik majd ezeket. A főváros az aktív hitelpolitika mellett fokozottan figyelt a tartalékokra, ennél a pénzügypolitikánál ugyanis a városnak rendelkeznie kell minimum egy év adósságszolgálati kötelezettségnek megfelelő folyamatos pénzügyi tartalékkal.
A külső finanszírozás során a belföldi pénzpiac mellett a külföldi piacokra is támaszkodott az önkormányzat: a banki hitelek mellett megjelent a nemzetközi kötvénypiacon is. A város pénzügypolitikáját visszaigazolta, hogy Budapest az idén augusztusban a magyar állammal azonos hitelminősítést kapott a Moody's és a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő ügynökségektől. Ez azt is jelenti, hogy a főváros a jövőben alacsonyabb finanszírozási költségek mellett vehet fel hiteleket.
Az önkormányzat bevétele 1999-ben mintegy 250 milliárd forint volt, ami 2001-re csaknem 284 milliárdra nőtt. Az idei évre eredetileg tervezett bevétel 337,5 milliárdra módosult, s ebből az első fél évben valamivel több mint 140 milliárd teljesült. A kiadásokon belül jelentős a működést szolgáló kiadások részaránya. Tavaly az összes kiadás 58 százalékát fordította a város működésre, az idén az első fél évben pedig ez az arány csaknem elérte a 64 százalékot. Az elmúlt négy évben a személyi juttatások és a munkaadót terhelő járulékok aránya a fővárosi költségvetésen belül 22 százalékról 27-re nőtt, a fejlesztések és beruházások részaránya pedig 16-17 százalék körül mozgott.
