Trendfordulót remél a kormány
Egybehangzóan üdvözölték a kormány most elfogadott beruházásösztönző csomagját a Világgazdaság által megkérdezettek, köztük a külföldi befektetők képviselői, kamarai vezetők és kutatók. Ugyanakkor az is általános vélemény, hogy csodát nem lehet várni, hosszadalmas, szisztematikus munka kell ahhoz, hogy a jelenlegi kedvezőtlen befektetési trend megfor-duljon. Csillag István, a gazdasági tárca első embere szerint azonban az első - ha nem is nagyon radikális - változásra az utolsó negyedévben, a statisztikai adatokban is megjelenő módosulásra pedig a következő év első fél évének végétől lehet számítani.
A megkérdezettek mindegyikének vannak további, konkrét javaslatai arra, milyen irányban kellene - a kormány által most elfogadott csomag továbbfejlesztésével vagy a mellett - újabb lépéseket tenni. Ezen indítványok között vannak olyanok is, amelyek már a napokban konkrét testet öltenek. Mint ugyanis Parragh Lászlótól, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől megtudtuk: az MKIK holnapután hozza nyilvánosságra azt a versenyképesség-erősítő csomagot, amelyet a beruházásösztönzés megújításával együtt már korábban indítványozott Medgyessy Péter kormányfőnek. Ennek egyik legfontosabb eleme az állami garanciavállalás erősítése. A kamara már korábban is javasolt egy 300 milliárd forintos garanciavállalási "csomagot": a kormány kezességet vállalna a vállalkozások hitelfelvételére, és e mellé adna kamattámogatást is.
A magyar gazdaság jelenlegi tendenciái ellenére Szili Márta, a Joint Venture Szövetség ügyvezető igazgatója szükségesnek tartaná a közterhek mérséklését. Emlékeztetett arra: amikor 1995-ben radikálisan mérsékelték a vállalkozások adóterheit, több adó folyt be, mint korábban. Szerinte ma sem lenne másként. További javaslata: minél előbb tegyék világossá a preferált befektetési területeket, illetve tisztázzák a telephely-támogatás mikéntjét. Ez a támogatás ugyanis veszélyekkel is járhat: elképzelhető, hogy a már meglévő ipari parkokkal érdekösszetűzés alakulhat ki, citálta a JVSZ korábbi véleményét.
A kapcsolódó fejlesztési ráfordítások további növelését, valamint a képzési rendszer reformját is szükségesnek tartja a befektetésvonzás ösztönzésében Szalavetz Andrea, a Világgazdasági Kutató Intézet munkatársa. Egy másik megközelítés: Csáki György főiskolai tanár szerint mikroszintre kellene bontani a befektetésösztönzést, valóban ágazati, illetve regionális szintekben kelle-
ne gondolkodni, tevékenykedni. Amellett, hogy a fejlett országok középvállalkozásait kellene megcélozni a befektetésösztönzésnek, meg kell találni a kiaknázatlan lehetőségeket, olyan országokat kellene "megdolgozni", mint Kína, Malajzia vagy éppen Vietnam.
Parragh László javaslata a megfelelő országmarketing kialakítása és folytatása. Ehhez is kapcsolódik Rudnay Jánosnak, a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Szövetsége vezetőjének véleménye: helyre kell állítani a befektetők bizalmát. Ennek egyik eleme: az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon a még nyitott versenyfejezetet úgy kell(ene) lezárni, hogy a jelenleg nem EU-konform adókedvezményben részesülő külföldi nagybefektetők ne szenvedjenek kárt.
A lapunk által megkérdezettek jónak nevezték a csomagot, különösen a bürokrácia csökkentését, az oktatás-képzés támogatását, a vállalkozói közérzet javítását s azt, hogy az állam kész az eddiginél többet költeni beruházástámogatásra. Szalavetz szerint a támogatás sokszorosan megtérül, hiszen ha például társasági vagy iparűzési adókedvezményt kap a befektető, attól még fizeti a különféle járulékokat, attól még foglalkoztat, s ez nemcsak a megnövekvő adókban csapódik le, de abban is, hogy mérséklődik az állam munkanélküli-ellátásra fordított kiadása is.
