Kérdőjelek a taszári reptérfejlesztés kapcsán

Kiss László, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium légiközlekedési főosztályának vezetője szerint jó kezdeményezés a taszári reptér polgári hasznosítása, hiszen ebben a konstrukcióban a fenntartás gazdaságosabb, mint a teljesen polgári repterek esetében. Nem véletlen, hogy az ilyen konstrukció az EU kevéssé fejlett államaiban, Görögországban, Portugáliában, de még Spanyolországban is elterjedt. Magyarországon egyébként Taszár az egyetlen "katonai-polgári" besorolású repülőtér, amelynek műszaki színvonala - a léginavigációs eszközellátottsága - Ferihegyet leszámítva jobb, mint a többi hazai, már működő polgári repülőtéré, azaz Sármelléké és a debreceni légikikötőé. A szakember úgy véli, ha a tervezett fejlesztések megvalósulnak, akkor bármelyik hasonló kategóriájú uniós reptérrel felveheti a versenyt Taszár.

Bár fontos a taszári reptér, a kormány mégis úgy döntött, csak a sármelléki és a debreceni légikikötő üzemeltetéséhez ad állami segítséget, elsősorban műszaki eszközök formájában. A többi repülőtéri beruházáshoz magántőke bevonására van szükség.

Mind a minisztériumban, mind az érintett tulajdonosok - a Somogy megyei közgyűlés, a kaposvári és a taszári önkormányzat vezetői - úgy vélik, hogy bár a Dél-Dunántúlon a taszárival együtt három repülőtér-fejlesztés is folyamatban van, mindegyik megtalálja a maga helyét a régióban, s ezek üzleti szempontból sem sértik egymás érdekeit. A tulajdonosok által elkészített hatástanulmány szerint a megye jelenlegi elmaradott gazdasági helyzetén s a meglehetősen rossz közlekedési infrastruktúrán sokat segítene, ha beindulna a polgári légi forgalom. Becsléseik szerint e létesítmény kedvező hatása lenne, hogy a régió 15 éven belül elérné az országos átlagot a legfontosabb gazdasági mutatókban, s középtávon - az élénkülő beruházási kedv eredményeképpen - az országos átlagot meghaladó gazdasági bővüléssel lehetne számolni. A régió fejlődésében jelentős szerepet szánnak a szakértők a minőségi turizmus beindulásának, hiszen a Balaton déli, illetve Somogy megye belső részein már ma is található minőségi kínálat - ilyen például a nemzetközi elvárásoknak megfelelő hencsei golfpálya - jobban megközelíthető lenne. A polgári terminál, amely a katonaitól elkülönülve működne, egy időben két közepes nagyságú gépet tudna fogadni.

A tulajdonosok a beruházás megvalósítását három ütemben tervezik. Ebből az elsőt augusztus utolsó napjaiban megkezdték, s a tervek szerint 2003 májusában adnák át. Eközben már 2003 januárjában elkezdenék a szilárd burkolatok megépítését, s ezt követné az áruszállítási infrastruktúra megépítése, valamint a különféle berendezések és eszközök beszerzése. A mintegy nettó 800 millió forint azonban a számlákon bruttó egymilliárd, s a különbözet finanszírozása - mondják az érintettek - kérdésessé teszi, sikerül-e tartani a tervezett ütemet.

Mint Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke elmondta, nagy gondjuk az áfa-visszaigénylés, hiszen bár a tulajdonosok létrehoztak egy közhasznú társaságot a beruházás lebonyolítására - amelyben a város és a megye 45-45, Taszár község pedig 10 százalékban tulajdonos -, ez azonban gyakorlatilag nem működik, s a beruházás fővállalkozói pozícióját Kaposvár város harcolta ki magának. Bár ez több szempontból sem kívánatos, ám a legnagyobb gondot az áfa-visszaigénylés okozza, hiszen a város ezt nem teheti, így a nevén futó beruházás minden költsége az érintetteknek 25 százalékkal több kiadást jelent - mondta a közgyűlés elnöke. E nehézség szám szerint azt jelenti - magyarázza a részleteket Vékony László, a kht. ügyvezetője, hogy az első ütemhez szükséges nettó 270 millió forint ugyan megvan, hiszen 243 milliót pályázaton elnyertek, s 27 milliót az önkormányzatok tettek hozzá, ám még mindig hiányzik mintegy 70 millió, ami az áfa. Hogy mi lesz a megoldás, azt ma még nem lehet tudni.

Bonyolult a helyzet - így öszszegzi röviden a mai állapotot Taszár polgármestere, Kovács József -, hiszen az áfa miatti pluszkiadást a község nem tudja vállalni, így nem kizárt, hogy időben kitolódik a megvalósítás. Taszár helyzete ez ügyben azért nehéz, mert a község a mérleg nyelve a két nagy vitájában, s eközben talán a leginkább érdekelt a fejlesztés megvalósításában.

Egyes vélemények szerint hatalmi harcról van szó a megye és a város, a kormány és az ellenzék között. A város gesztorsága többek szerint nem racionális döntés volt, ezt az előző kormányzat idején harcolta ki magának Kaposvár, s a kényszerhelyzeten azóta sem sikerült változtatni. A város illetékes alpolgármestere nem nyilatkozott erről.