Aggályok az "üvegzseb" körül
Miben különbözik a közérdekű adat a közérdekből nyilvános adat fogalmától? Üzleti titok marad-e a know-how? Nem okoz-e zavarokat, hogy bizonyos ügyletekről bárki tájékoztatást kaphat? Ezekről a kérdésekről folyt a polémia a leendő üvegzsebtörvény kapcsán a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jogi szekciójának ülésén. Tamáné dr. Nagy Erzsébet, az igazságügyi tárca főosztályvezető-helyettese kifejtette: az üzleti titok fogalmát - a készülő törvénynek megfelelően - a Ptk. rögzíti majd. Sok tény és adat - így például know-how - továbbra is üzleti titok marad, de nem minősül annak az úgynevezett közérdekből nyilvános adat, amely ugyancsak a Ptk.-ban nyer szabályozást, mégpedig azokra a magáncégekre figyelemmel, amelyek közpénzekkel is gazdálkodnak.
Mindez nem érinti a közérdekű - azaz közfeladatot ellátó szerv által kezelt - adat fogalmát, amit az adatvédelmi törvény rögzít. Míg egy önkormányzat az adatvédelmi törvény alapján köteles ez idő tájt is tájékoztatást adni pénzügyeiről, a magáncégnek a Ptk. szerint kell majd beszámolnia az általa felhasznált - akár az önkormányzattól kapott - közpénzről. Tájékoztatási kötelezettsége gazdálkodásának e területéről bármely érdeklődővel szemben fennáll. Amennyiben a választ megtagadná, a kért adatot a cégbíróság vagy - ha alapítványról van szó - a rendes bíróság rendelkezésére nyilvánosságra kell hoznia.
A nyilvánossággal kapcsolatban több aggály is megfogalmazódott. Elsősorban az: a gazdálkodószervezetek, különösen a külföldi cégek eltűrik-e, hogy esetleges közpénzeikről - akár csak egyszázaléknyi állami tőkéről is - bárkinek beszámoljanak? A főosztályvezető viszont úgy vélekedett: Nyugat-Európában már jó ideje gyakorlat a közpénzek mozgásának nyilvánossága, így az új hazai rendelkezések aligha lephetik meg az érintett vállalatokat. (MKK)
