Hogyan adózunk az eva előtt?

Az evára áttérő vállalkozásoknak több szempontot kell figyelembe venniük. Egyik és talán a legfontosabb a 15 millió forintos bevételi korlát, melynek az evára való áttérés előtti és az azt megelőző évre, valamint az eva első évére is meg kell felelni. Fontos lehet tehát az a kérdés, melyik évi 15 millió forintba kell beszámítani azt a bevételt, amelyet az egyszeres könyvvitelt vezető betéti társaságok 2002-ben kiszámláznak, de annak összege majd csak a következő évben fog befolyni.

Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások megszokták, az ilyen jellegű bevételük csak a következő évi adóalapot terhelte. Ám az eva választása esetén ez nem így van. Ugyanis az eva előírása alapján a társasági adó tekintetében a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a vállalkozás bejelenti, az evát választja. Ennek értelmében az egyszeres könyvvitelt vezetőknek az adózás előtti eredményüket (adóalapot) meg kell emelni az egyszerűsített mérlegben kimutatott tartalék összegével. Ebben a vevők között kimutatott követelések pozitív összeggel szerepelnek, tehát az adóalapot növelik. Gyakorlatilag tehát megállapítható, hogy az evára áttérő egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozásoknak a 2002. évben kiszámlázott, de pénzügyileg be nem folyt bevételeiket már 2002-ben le kell adózniuk.

Ezt követően az osztalékadót kiváltó adót fizető és azt nem fizető betéti társaságokra más-más szabály vonatkozik.

Az osztalékadót kiváltó adót fizető vállalkozásoknak a kiszámlázott, de be nem folyt bevételt nem kell árbevételként kimutatni, mivel az nem kerülhet bele az egyszerűsített eredménylevezetésbe [2. § (4) cb)]. Ezért az evaidőszakot megelőző adóév bevételét nem terheli, azaz a 15 millió forintos értékhatárba - tételes előírás szerint - nem kell beszámítani. A kérdéses bevételt viszont az osztalékadót kiváltó adó alapjába be kell számítani, mivel azt növeli a mérlegbeli tartalék összege, ami tartalmazza a vevői követelés összegét. Így ezt a bevételt 20 százalékos osztalékadót kiváltó adó is terheli.

A bevétel 2003-ban fog befolyni, melyet az evaidőszak bevételi nyilvántartásában szerepeltetni kell, ám az eva alapja meghatározásánál csökkentő tényezőként is figyelembe kell venni, tehát az evát utána nem kell megfizetni. Ám senkinek sem ajánlom, hogy ezzel a bevétellel túllépje a 15 millió forintos bevételi korlátot.

Az osztalékadót kiváltó adót nem fizető vállalkozásoknak meg kell változtatni könyvvezetési módjukat, azaz az egyszeresről a kettős könyvvitelre kell áttérniük. Emiatt a számviteli törvény 163. §-a szerint nyitás után a vevők - fizetendő általános forgalmi adót nem tartalmazó - állományával azonos összegű árbevételt el kell számolni az eredménytartalékkal szemben. Ennek következtében azonban az evás időszak bevételét fogja képezni a kérdéses bevétel összege. S ennek következtében az evás időszak bevételi összegét növeli is az előző évben kiszámlázott, de be nem folyt bevétel.

Megállapítható tehát: az egyszerűsített könyvvitelt vezető betéti társaságok bármilyen formáját is választják az evás időszak nyilvántartási kötelezettségei közül, a 2002-es adóévben kiszámlázott, de be nem folyt bevételeik után kétszer fognak adózni.