Módosítják az új jogszabályt
Hosszú lejáratú agrártartozásaik törlesztésére is felhasználhatják a gazdák azokat az állami támogatásokat, amelyeket a 60 milliárd forintos adósságrendezési programban kapnak - egyértelműsíti a konszolidációt szabályozó kormányrendelet módosítási tervezete. A projekt eredetileg teljes mértékben az éven belüli hitelek elengedésére irányult, később a keret 45 milliárdra szűkült, mivel 15 milliárdot az idei aszály- és dunai árvízkárok részleges kompenzálására különítettek el.
Az éven túli hitelek bevonását a törlesztésnél az indokolja, hogy számos termelőnél az állami támogatás meghaladhatja a jelenlegi éven belüli hitelállományt. Ez úgy fordulhat elő, hogy az adósságrendezés alapját a 2000-2002-es évek május 31-i tartozásainak átlaga (vagyis nem a pillanatnyi hitelmennyiség) adja. A mai szabályozás szerint a támogatási többlet 90 százalékát megkapják azok, akik 25 százaléknál nagyobb aszálykárt szenvedtek. A hosszú lejáratú hitelek bevonása nélkül viszont a pluszdotáció elveszne azok számára, akiket az idei szárazság 25 százaléknál kisebb mértékben károsított.
Az FVM-ben készített, kormány előtt lévő jogszabály-módosítási tervezet rögzíti, hogy a támogatást először az állami kezességvállalással ellátott, majd az egyéb éven belüli banki tartozások kiegyenlítésére kell fordítani - tudtuk meg. Ezt követően jöhetnek sorra a kezességvállalásos, illetve az egyéb éven túli tartozások. A dotációkkal továbbra is csak olyan hitelt lehetne törleszteni, amelynek felvételéhez az FVM saját büdzséjéből kamattámogatást nyújtott. A mostani adósságrendezésnél nem kell viszont figyelembe venni azokat a még fennálló éven túli hiteleket, amelyeket korában az Orbán-kormány engedett el az úgynevezett kibontakozási program keretében. Ezek visszafizetéséhez ugyanis az érintett gazdák más forrásokból kapnak állami támogatásokat.
Értesüléseink szerint az éven belüli tartozások konszolidációjáról szóló rendeletet több más ponton is módosítani kell a jobb végrehajthatóság érdekében. A jogszabály csak néhány hete jelent meg. Szakértők a gyors korrekciót a feladat összetettségével és a rövid jogszabály-előkészítési határidővel indokolják. Az ügy bonyolultságát jelzi, hogy az FVM-nek a rendelet értelmezéséhez egy segédletet is ki kellett adni a megyei földművelésügyi hivatalok és a gazdálkodók számára. Nem hivatalos értesüléseink szerint a tárca hamarosan a segédletet is pontosítja majd.
A kormányrendelet tervezett módosítása a termelők számára többek között lehetővé tenné, hogy ne teljes területüket, hanem csak szántóikat vegyék figyelembe az aszálykár megállapításánál. E változtatás azok számára kedvezne, akik szántóföldjeiken kívül 25 százaléknál kisebb károsodást szenvedtek. A kabinet könnyítene azon az előíráson is, amely alapján a gazdálkodóknak az állami dotációkért cserében vállalniuk kell, hogy éven belüli hitelállományuk és éves nettó árbevételük hányadosa három évig nem haladja meg a 2001-es év hasonló mutatóját. A szabályozás úgy módosulna, hogy a jogosultak a 2000-2002-es évek közül maguk választhatnák ki a nekik legmegfelelőbb bázist. A korrekció - szakértők szerint - főként azok érdekét szolgálná, akik 2001-ben valamilyen okból kevesebb hitelhez jutottak. Akkor elsősorban a szövetkezeti szféra banki finanszírozása vált bizonytalanná a 2001 januárjától hatályos üzletrésztörvény miatt. A jogszabályt az Alkotmánybíróság később teljes egészében megsemmisítette.
