Őrségváltás Közép-Európában
A következő öt-nyolc év növekedési kilátásai alapján Magyarország a világ 29., a mikrogazdasági feltételeket tekintve pedig 28. legerősebb gazdaságának tekinthető - derül ki a vf most közzétett listájából. Ez egy-egy hellyel roszszabb a tavalyi eredménynél, ráadásul Észtország és Szlovénia időközben javított teljesítményén, így immár megelőzik hazánkat.
Matthew Sherwood, az Economist Intelligence Unit (EIU) vezető közgazdásza úgy véli: Magyarország vonatkozásában a befektetőket a bérköltségek gyors emelkedése és a beruházási kedvezmények bizonytalan jövője aggasztja. Ezek fényében nem véletlen, ha az elmúlt időszakban több multinacionális vállalat is itteni érdekeltsége bezárása, illetve a Távol-Keletre költöztetése mellett döntött - fogalmazott kérdésünkre a londoni szakértő. Úgy látja azonban, hogy Kelet-Közép-Európa még jó ideig nem ugyanazokért a projektekért fog versenyezni, amelyekért Kína: nekünk a magasabb hozzáadott értékű termelésre kell összpontosítanunk.
Ennek fényében az EIU elemzője azt jósolja, hogy térségünk és azon belül Magyarország továbbra is vonzó célpont marad a befektetőknek. Ezt erősíti meg, hogy az AT Kearney nemrég közzétett tőkevonzási listáján térségünk minden országa javította, vagy legalábbis tartotta helyezését.
A vf növekedési indexe a versenyképességi kilátások technológiai, intézményi és makrogazdasági feltételeit vizsgálja. Figyelemre méltó, hogy Magyarország a technológiai összetevőben kiemelkedően jó, míg a makrogazdaság terén kifejezetten rossz eredményt ért el: előbbi szempontból a 21., utóbbinál a 49. helyen végzett a 80 vizsgált ország közül. A mikrogazdaság vállalati, illetve általános üzleti környezeti összetevői között ezzel szemben gyakorlatilag nincs különbség - derül ki a statisztikai adatok, illetve a világgazdasági fórumon részt vevő több mint 4800 üzleti vezető véleményét tükröző indexből.
Észtország nemcsak a vf indexe, hanem a lausanne-i IMD üzleti főiskola idei versenyképességi táblája szerint is megelőzi hazánkat, ez azonban már tavaly is így volt. Meglepő lehet viszont az IMD-listában, hogy Szlovénia a térségi lista egyik utolsó helyére került, Lengyelország pedig a legutolsóra, ami Oroszországénál is csekélyebb vonzerőt jelent. Utóbbi azért is érdekes, mert az AT Kearney legfrissebb tőkevonzási listáján (2001-hez hasonlóan) éppen Lengyelország áll a legelőkelőbb helyen a közép- és kelet-európai államok közül. Mögötte Csehország, majd Magyarország áll. Az Economist Intelligence Unit üzleti környezeti listáját viszont továbbra is hazánk vezeti, igaz, ez a rangsor nem tartalmazza a kisebb országokat, tehát többek között Szlovéniát és Észtországot sem.
A globális színtéren zajló átalakulást szemléletesen mutatja, hogy az AT Kearney szerint az idén immár Kína számít a befektetők számára a leginkább vonzó célpontnak, míg a korábbi években rendre az Egyesült Államok vezette a listát. A némileg más metodológiát alkalmazó IMD tábláját - csakúgy, mint a vf mindkét indexét - ugyanakkor továbbra is az USA vezeti, majd észak-európai országok következnek.
