Véget ért a dezinfláció
Az októberben megjelent gazdasági információk többnyire a korábbi hónapok tendenciáinak folytatódását jelzik. Ezek közül trendjét tekintve a folyó fizetési mérleg romlása a leginkább figyelemre méltó: az első nyolc hónapban 2,1 milliárd euróra rúgott a hiány - ez több, mint amennyi deficit 1995 óta egy-egy teljes évben felhalmozódott. Mindazonáltal a hiány mértéke egyelőre nem jelentős, viszont a tendencia folytatódása esetén jövőre a pénzügyi piacok által leginkább figyelt mutató a folyó hiány lesz. Elsősorban pszichikailag jött rosszul, hogy a romló egyensúlyi körülmények mellett elhagyta Magyarországot az IBM. Ez az első multi, amely a világgazdasági konjunktúra miatt hazánkat közvetlenül érintő döntést hozott. A regionális munkaerő-piaci helyzetet figyelve jó esély van arra, hogy az elbocsátott dolgozók hamar találnak új munkahelyet Székesfehérváron, így a munkanélküliség nem emelkedik.
Egyelőre kitart az építőipari konjunktúra, amelyet a választások évében a központi és önkormányzati megrendelések is segítenek. Emellett a lakásépítések adják a fő húzóerőt. Az idén már biztosan kiemelkedő évet zár az ágazat, jövőre viszont jóval alacsonyabb dinamikával kell számolni. Erre utal a természetes választási ciklikusság, a költségvetési konszolidáció kényszere és a lakásépítési engedélyek számának stagnálása, alacsony ütemű emelkedése.
A főbb trendek csak egy helyen törtek meg: véget ért az infláció egy éve tartó látványos csökkenése. Ez nem jelent nagy meglepetést, a 12 havi árindex az év utolsó harmadában történő emelkedése a bázishatás miatt is várható volt. A jegybank közben nyilvánosságra hozta 2004-es inflációs célját, amely szerint decemberre a 3,5 százalékra "lő". Ez megegyezik - a Pénzügyminisztérium és a jegybank között értelmezési vita tárgyát képező - 2003. évi céllal, igaz, ennek megvalósulásában jelenleg gyakorlatilag egyetlen piaci szereplő sem hisz. (MI)
-->
