Visszaélés az EU-s húskvótákkal?

Kiterjedt nyomozást folytat a VPOP központi bűnüldözési parancsnoksága a kedvezmé-nyes húsipari importkontingensek ügyében - erősítette meg lapunk értesüléseit Sipos Jenő, a VPOP szóvivője. Már húsz húsipari cég érintett az ügyben. A VPOP megítélése szerint a társaságok a 2000-ben és 2001 elején importált sertéshúsféleségeknél jogosulatlanul használták fel a vámkontingenseket, s az indokoltnál kevesebb vámot fizettek.

A VPOP a nyomozás érdekében már több külföldi vámhatóságot is megkeresett - közölte Sipos -, a bűnüldözési parancsnokság, illetve több megyei vámnyomozó hivatal országos jellegű vizsgálatot folytat az ügyben.

A vámcsalás, a csempészet és az okirat-hamisítás gyanúja egyaránt felmerül, de az adatok és információk feldolgozása még tart - mondta a szóvivő.

Ágazati értesüléseink szerint a VPOP elsősorban azt kifogásolja, hogy az importkvótákat szerzett cégek a behozott alapanyagokat több esetben nem maguk használták fel. Ez a vámosok szerint kereskedelemnek minősült, amit a hatályos szabályozás tiltott. A rendelkezések értelmében az importtermékeket (főként fagyasztott és előhűtött sertéshúsokat) nem lehetett kereskedelmi forgalomba hozni, hanem azokat a kvótajogosultaknak húsipari feldolgozásra (készítménygyártásra) kellett felhasználniuk.

Az ügybe számos nagy hazai húsipari társaság is belekeveredhet, mivel a mások által behoz(at)ott húsokat egyes esetekben ők dolgozták fel - tudtuk meg. Információink szerint a

fő vizsgálati időszakot jelentő 2000. évben a húsipar az Európai Unióból 20 ezer tonnányi alapanyagot importálhatott vámmentesen a már említett szabályozás szerint. A normál vám ezzel szemben 30-50 százalékos lett volna.

A vámmentes uniós kontingenst az EU és Magyarország között létrejött kétoldalú agrárliberalizációs megállapodás tartalmazta. Itt egyébként hazánk öszszességében több kedvezményes beviteli lehetőséghez jutott, mint amennyit cserében az uniónak nyújtott. Ez igaz a sertéságazatra is, amely 2000-ben például - szemben a 20 ezer tonnás behozatali kontingenssel - 50 ezer tonnás vámmentes EU-s exportkeretet kapott. Szakértők szerint az importtermékek a kedvező feltételeket kínáló vámmentesség miatt akkor is utat találtak volna a magyar piacra, ha a behozatalt másképpen szabályozza az állam.

A most vitatott helyzetet az idézte elő, hogy több kisebb húsipari vállalkozás nem maga importált, hanem a behozatallal kereskedőket bízott meg. Név nélkül nyilatkozó ágazati szakértők szerint azonban ez teljesen általános, az EU-ban is alkalma-zott megoldás volt. Esetenként ugyanis egy-egy feldolgozó túlságosan kis importlehetőséget kapott, így csak egymással együttműködve tudott megrendelőként fellépni a külpiacokon.

Információink szerint ugyanakkor a rossznak tartott szabályozás miatt több olyan hazai húsipari cég is importkvótához jutott, amelynek valójában nem volt megfelelő feldolgozókapa-citása a behozott áru egy részének rövid időn belüli feldolgozásához. Itt természetes lehetőségként merült fel, hogy az importárukat más társaságok használják fel. Ágazati szakértők szerint a behozott sertéstermékeket az összes ilyen esetben is a húsipar dolgozta fel, vagyis azok nem kerültek kereskedelmi forgalomba. Így az üzemek valójában eleget tettek az importszabályozási követelményeknek - állítják.